Keresés
A megvalósított bogártelki parókiát Kabay Béla lefényképezte, bár az épület kevés hasonlóságot mutat Kós munkáival.
A kis kétszobás falusi házak átvették a hagyományos helyi alaprajzot, és vályogból készültek. A később kibővített egyszerű házak a falu tűzvész utáni újjáépítési programjának képezték részét.
A Budapesttől északra, a Duna partján fekvő település 1883-ban megalakult Templomépítő Bizottsága eredetileg Gyalus Lászlót bízta meg az új katolikus templom tervezésével.
„...a sarokban a struccok alacsonyabb háza tűnik fel élénk színeiben; körülötte nagy udvarok, melyekben futhatnak a nagyobb számban tartható madáróriások.
A Kis udvarház (az eredeti terv később 1910-ben megépült Kós szülei számára) a műtermes művészházak műfajába tartozik, és Akseli Gallen Kallela finnországi műteremlakására (1895) vagy Wil
Az első tervváltozat egyértelműen példázza Kós építészeti esztétikájának gyakorlati oldalát, amelyben egy építészeti tömegkompozíció egy-egy összetevő eleme saját jogon is képes önállóan létezni.
„És akkor ősszel (1913) jutottam hozzá eddig való legjelentősebb építészeti megbízatásomhoz, és pedig ugyancsak egészen sajátságos módon: a Háromszék vármegyei közkórház-építkezés tervezői és k
Szimmetrikus alaprajzú, földszintes épület. A főhomlokzat elé ugró középső rész két oldalán, egy-egy teraszról nyílnak a bejáratok. A betegszobák a hátsó traktusban helyezkednek el.
A ravatalozóhelyiséget is magába foglaló hullaház T alaprajzú, egyszintes pavilon. A fő- és hátsó homlokzat meghatározó eleme a magas oromzatú középrész, melyet teljes egészében terméskő borít.
A Sepsiszentgyörgyi kórház komplexumhoz tervezett legnagyobb, szimmetrikus elrendezésű, emeletes kórházi pavilon.
A sepsiszentgyörgyi közkórház komplexum részeként készült emeletes épület főhomlokzatának jellegzetessége a két Voysey-féle oromfal, mely szimmetrikusan keretezi a főbejáratot tartalmazó, hátrahúzo
A terv szerint ez volt a sepsiszentgyörgyi kórházi komplexum koronázó eleme és bejárata.