1883

December 16-án született Temesváron. Édesapja, Kosch Károly szepességi szászok leszármazottja, postatisztviselő, édesanyja a francia származású Sivet Sidonia. Három lánytestvére volt.

1889

Az elemi iskolát Nagyszebenben kezdi el.

1892

A család Kolozsvárra költözik. Itt folytatja tanulmányait a Református Kollégiumban.

1900

Nyáron első alkalommal járja be Kalotaszeg egyes falvait.

1901

Érettségizik.

Kirándulás Balázs Balázs barátjához, a türei református pap fiához, ahol megismerkedik Idával.

1902–1907

Betegség miatt egy év halasztással, Budapesten kezdi el a Királyi József Műegyetem mérnöki fakultását, 1904-től az építészmérnöki tanszéken folytatja tanulmányait.

1906

A Wellisch hallgatói pályázaton II. díjat nyer kútház-tervével. Ennek a pályadíjából nyáron bejárja Torockót, Aranyosszéket, a Kis-Küküllő völgyét.

Az építészhallgatók első kiállításának szervezése Györgyi Dénessel. Itt kiállított rajzát (Kis vidéki ház terve – kísérlet székely népies irányban) publikálják a Művészet c. folyóiratban.

1907

Építészmérnöki oklevelének megszerzése után hallgatótársaival olaszországi kiránduláson vesz részt.

A Kultuszminisztérium ösztöndíjasaként Erdélybe utazik, hogy a népi építészetet tanulmányozza. Útjának tapasztalatairól Erdélyország népének építése címmel ír és rajzol könyvecskét.

Pogány Móric irodájában dolgozik.

Ősszel–télen kis műtermes művészházat tervez.

1908

Első – Zrumecky Dezsővel közös – megbízása az óbudai református parókia épülete.

Március–augusztus: Maróti Géza irodájában dolgozik.

Vázlatterveket készít a Fővárosi Állat- és Növénykerthez. Az újjáépülő budapesti állatkerthez Zrumeckyvel készített tervei 1912-ig meg is valósulnak.

Szülei kolozsvári házának tervezése (építés: 1909–1910).

Ősszel kalotaszegi utazás Zrumeczkyvel.

Tervei sikeresen szerepelnek a bécsi nemzetközi építészkongresszuson.

1908–1909

A zebegényi római katolikus templom tervezését és kivitelezését Jánszky Béla és Györgyi Dénes segítségével végzi.

1909

Györgyi Dénessel kastélyt, Gödre lakóházat, Vácra síremléket tervez.

Sztánán telket vásárol, elkezdi tervezni saját házát, a Varjúvárat.

Megjelenik Az én világom (A Ház), illetve Atila királról ének c. képes írása (Magyar Iparművészet).

Maros-Torda Vármegyeháza tervpályázatán II. díj.

Ősszel kap megbízást a marosvásárhelyi közüzemek két lakóházának tervezésére.

Október–december: kecskeméti művésztelep tervezete.

1910

Tavasztól a kolozsvári Folyovits-ház tervezése és építése Toroczkai Wigand Edével.

Györgyi Dénessel részt vesz a Rómában építendő magyar kiállítási csarnok, illetve a debreceni református egyház bérházának tervpályázatán, Wigand Edével pedig elkészíti a marosvásárhelyi Maros-Torda Vármegyeháza pályatervét.

Fekete Nagy Béla kolozsvári nyaralója – csak terv.

Nyáron az állatkerti épületek nagy része elkészül, Kós kilép, Zrumeczky fejezi be a hátralévő feladatokat.

Elfogadja a Fővárosi Iparrajziskola ideiglenes tanári állását.

Megbízást kap Györgyi Dénessel a Városmajor utcai elemi iskola és óvoda tervezésére és kivitelezésére.

Ősszel a sztánai ház építése befejeződik.

Feleségül veszi Balázs Idát, a türei református lelkész lányát.

Publikálják a kolozsvári Iparkamara tervpályázatára készült rajzát.

Vécsey báró szadai kúriájának átalakítása és bővítése.

1911

Megjelenik Régi Kalotaszeg c. kézzel írt és rajzolt műve (Magyar Iparművészet). Munkáját a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Czigler-éremmel jutalmazza.

Megbízást kap a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a múzeumőri lakóházak tervezésére és kivitelezésére.

Sepsiszentgyörgy, Keresztes testvérek lakóházának tervezése (építés: 1913).

Ősszel az iparrajziskolai állást felmondja, Zrumeczkyt ajánlja maga helyett. A városmajori iskola művezetését lemondja, Györgyinek adja át. Pesti lakását felmondja, Sztánára költözik a családdal.

1912

A Wekerle-telep főterének kialakítására kiírt meghívásos pályázaton nyer, megindul a kivitelezés. Elkészül a 2–3. sz. lakóház Kós tervei szerint. A munkálatok idejére Budapestre költözik.

Megszületik első gyermeke, Balázs (1912–1967, mezőgazdasági szakíró, szerkesztő).

Ősztől a kolozsvári Monostori úti református templom tervezése (építés: 1913. június–december).

1913

Szeptember: Erdélyi tanulmányút Zrumeczky Dezsővel.

Kisenyedi református templom – csak terv.

Ősszel felkérik a sepsiszentgyörgyi kórház épületeinek tervezésére (kiviteli tervek: 1914–1918).

1914

Kolozsváron a Monostori úti református parókia és iskolaépület tervezése. Nem épül meg.

Felső-olaszországi tanulmányútra indul feleségével.

Megszületik második gyermeke, András (1914–2010, szobrászművész).

Meg nem valósult iskolatervek: Kolozsvár, református elemi iskola; Budapest, Leány gazdasági-kertészeti szakiskola és internátus, Zrumeczkyvel.

1915

Népiskolák tervei a kultuszminisztérium számára.

A Varjúvárban nyomdát rendez be, kis példányszámban színes metszetekkel illusztrált könyvecskéket és kalendáriumokat ad ki (pl. Testamentum és agrikultura, 1915; Erdély kövei, 1922).

1916

Megszületik harmadik gyermeke, Zsófia (1916–1990, színésznő).

A háború során többször is behívják katonának, de jóakaróinak többnyire sikerül kieszközölni felmentését a szolgálat alól építésvezetői tevékenységére hivatkozva.

Nyáron leállítják a sepsiszentgyörgyi kórház építési munkálatait.

December: IV. Károly koronázási ünnepségének díszlettervei, a koronázási domb terve.

1917–1918

A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet ösztöndíjas munkatársaként a bizánci és oszmán–török építészetet tanulmányozza. Kutatási eredményeit a Sztambul c. várostörténeti monográfiában összegzi.

Megbízást kap József főherceg Görgényi-havasokba tervezett vadászkastélyára – csak terv.

 

„Konstruktív népművészetünk alapja a középkor művészete, nemzeti művészetünk alapja a népművészet” – Kós Károly.

 

A Fiatalok elnevezés a műegyetemi építészhallgatók laza csoportosulását jelenti, amelynek tagjai a „nemzeti múlt hagyományaira és a még élő népi alkotásoknak tanulságaira” alapozva kísérelték meg szakmai elgondolásaik megvalósítását. A Kós Károly és Györgyi Dénes szervezésében megrendezett hallgatói kiállítás felhívta a kritikusok és mecénások – mint Lippich Elek kultuszminisztériumi tanácsos – figyelmét a tehetséges leendő építészekre. A Magyar Iparművészet már 1908-ban bemutatta építészeti elveiket és ihlető forrásaikat, rajzaikkal illusztrálva. Abban, hogy az erdélyi nép építő, szerkesztő és művészeti szemléletét fogadták el saját magyar stílustörekvéseik alapjául, ösztönzést jelentett Malonyay Dezső A magyar nép művészete c. sorozatának első, kalotaszegi kötete. A körösfői templom tornya egyfajta jelképpé vált számukra: sima falai, a kívülről leolvasható belső tagozás, a szerkezeti vonalak és tömegek érvényesülése, amely mellett minden dísz alárendelt jelentőségű. Országjáró útjaik során vissza-visszatértek a kalotaszegi faluba, ahol a nemzedékről nemzedékre átadott ősi örökség külső befolyástól mentesen volt képes fennmaradni.

Baráti csoportjuk nem alakult szervezett munkaközösséggé, külön keresték saját útjukat, mégis közös volt a külső művészi, formai hatások rokonsága. Egyik meghatározó példa a középkor művészetét újra felfedező  brit Arts and Crafts mozgalom volt, amely feltámasztotta a háziipart, és célul tűzte ki az élhető otthon megteremtését. A másik legfontosabb hatás a népművészethez forrásként nyúló finnektől érkezett. A magyar és finn sors párhuzamai a kívülről jövő kulturális és politikai befolyás, a nemzeti függetlenség vágya –, amely elsősorban a művészet területén mutatkozott meg – és az eleven népművészet jelenléte. Közös törekvés volt a természetes és hagyományos anyaghasználat az építészetben.

A Fiatalok működése a „népies” építészet jegyében rövid ideig tartott, az első világháborúval véget is ért. Voltak, akik korán meghaltak, a többiek a háború után vagy a neobarokk irányzathoz, vagy a külföldi eredetű modernizmushoz csatlakoztak. Kós Károly volt az, aki egész életében kitartott eredeti meggyőződése és építészeti elvei mellett.

 

A Fiatalok:

Bábolnay József (1886–1983)

Györgyi Dénes (1886–1961)

Jánszky Béla (1884–1945)

Kozma Lajos (1884–1948)

Kós Károly (1883–1977)

Lechner Loránd (1883–1963)

Mende Valér (1886–1918)

Tátray Lajos (1885–1909)

Zrumeczky Dezső (1884–1917)

 

Bibliográfia:

Czakó Elemér: Fiatal építészek. In: Magyar Iparművészet XI./3., 1908 (120–125.)

Fabó Beáta–Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907–1914. Budapest Főváros Levéltára, 2014 (46–48.)

Gall, Anthony: Kós Károly (Az építészet mesterei. Sorozatszerk.: Sisa József). Holnap Kiadó, Budapest, 2019 (35–40.)

Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (33–42., 312–313.)

Koronghi Lippich Elek, dr.: A művészetek és a stílus. In: Magyar Iparművészet XI./3., 1908 (97–120.)

Kós Károly levele Kubinszky Mihálynak, 1964. május 10. In: Sas Péter (szerk.): Kós Károly levelezése, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2003 (583–587.)

Kós Károly: Erdélyország népének építése, 1908. Megjelent: Balassi–Polis, Budapest–Kolozsvár, 1996

Kós Károly: Guild of Handicraft. In: Vasárnapi Újság, Kolozsvár, 1923. júl. 1.

Töreky Flóra: A Városmajor utcai iskola és óvoda épülete (PPKE BTK, BA szakdolgozat), 2012 (4–12.)

1919

A háború után végleg a sztánai Varjúvárban telepszik le családjával.

Bánffyhunyadon részt vesz a Kalotaszegi Köztársaság megalakításában.

A sepsiszentgyörgyi városháza bővítési terve nem valósul meg.

Megszületik negyedik gyermeke, Károly (1919–1996, néprajzkutató, író).

1921

Megjelenik a magyar kisebbséget összefogásra és aktivitásra biztató Kiáltó Szó c. írása.

A kolozsvári ortodox katedrális II. díjas pályázati terve.

Viola Kornél kolozsvári lakóháza.

Moll Elemér kolozsvári építészirodájában vállal munkát, emellett újságszerkesztőként, rovatvezetőként, grafikusként dolgozik.

1922

A magyarbikali református templom restaurálása és toldása, új torony építése.

1923

A kolozsvári Iris porcelángyár épületei (később teljesen átalakítva).

Az aranyosgyéresi sodronyiparművek munkáslakásai.

Megjelenik a Guild of Handicraft c. tanulmánya, melyben Kós építészi és művészi credójának forrásairól értekezik (Vasárnapi Újság).

1924

Megalapítja az Erdélyi Szépmíves Céhet, amely erdélyi írók műveit adja ki.

Megépült lakóháztervei: Sepsiszentgyörgyön Dr. Csulak Samu, illetve Csutak Vilmos számára; Sztánán Szentimrei Jenő számára.

A sztánai görög katolikus templom tervezése (építés: 1927).

Bánffyhunyadi református parókia (építés: 1925).

Az erdőfeleki görög katolikus templom restaurálása, toldása, új torony.

1925

Megjelenik Varju nemzetség c. regénye.

1926

A sepsiszentgyörgyi református leánygimnázium terve (építés: 1927–1928).

Simon Gerő csucsai lakóháza.

Meg nem épült nyaralótervek: Csibi Lajos borszéki és dr. Hincz György kolozsvári nyaralóháza.

Kútház terve dr. Fogolyán Kristóf számára, Kászonjakabfalvára (korábbi tervek: 1918, 1924, építés: 1926–1928).

1927

Kispetri görög katolikus temploma.

Nagybaconi református művelődési ház terve (építés: 1927–1929).

Nem valósul meg a baróti református templom terve.

Budapestre tervez Malmos Andor számára bérvillát (építés: 1928).

1928

Megjelenik A lakóház művészete c. illusztrált tanulmánykötete.

Bodosi református parókia és imaterem átalakítása és bővítése (építés: 1929–1930).

Erősdi református parókia és imaterem.

Erdőfalva görög katolikus templomának felújítása, módosítása (1930-ban készül el).

Marosvécsi népiskola tanítólakással.

Fejérdi görög katolikus templomtervében a kolozsvári katedrális pályatervét dolgozza át.

Dr. Imre Zsigmond miskolci lakóháza.

1929

Mákófalva, művelődési ház (építés: 1942-ig).

Sepsiszentgyörgyi református elemi iskola (nyitás: 1931).

Megjelent írásművei: A székely ház; Erdély.

1930

Az erdélyi művészek kiállításán bemutatja a kolozsvári Műcsarnok tervét (építés: 1942–1943), melyet a Szolnay Sándorral együtt alapított, az erdélyi művészeket képviselő Barabás Miklós Céh számára tervezett.

1931

A kolozsvári református kereskedelmi leányiskola pályatervét I. díjjal jutalmazzák, mégsem ő kapja a megbízást.

A nagyenyedi Bethlen Gábor tanítóképző gyakorló elemi iskolája.

1932

Megjelenik Kalotaszeg c. kötete.

Dr. Csíky János szanatóriumának terve a Gyilkos-tóhoz (1986-ben leég). Csíki kezdeményezésére kápolnát is tervez, mely nem épül meg.

A sepsiszentgyörgyi református kollégium tanári lakóháza (építés: 1933–1934).

Nem valósul meg a bacai református templom terve.

A sepsiszentgyörgyi református leányinternátus  tervezése (építés: 1935. Később lebontják).

1933

A brassói unitárius templom, parókai és bérház tervezése. A kivitelezési munkálatokat a román belügyminisztérium 1934-ben leállítja.

1934

Megjelenik Az országépítő. Regényéért 1938-ban Baumgarten-díjat kap. 1942-ben mutatják be a budapesti Nemzeti Színházban a belőle készült István király c. drámát.

Brassói református imaház (helyén épül fel a Reménység Háza 1993 körül).

Kolozsvári Magyar Kamara Színház és Művelődési Ház – csak terv.

Szentivánlaborfalva, Pál Ferenc lakóháza.

1935

Bábonyi református templom és tanterem tervezése.

Megtervezi a Kalotaszegi Múzeumot és művelődési házat, mely a kalotaszegi református egyházmegye szervezésében, Kós főgondnoksága idején alakult gyűjteménynek adott volna otthont. A kezdeményezés meghiúsul.

1936

Református egyházmegye bábonyi mezőgazdasági majorjának és földművelési iskolájának tervezése. Az iskola nem épül fel, a major pedig 1944-ben elpusztul.

Körösfői református művelődési ház tervezése. Az 1937-ben elkészült épületet 1990 után átépítik.

Bonchidai református templom restaurálása.

Bonchidai Bánffy-kastély restaurálása (1944-ben elpusztul).

1937

Január 25-én előadást tart a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben, Budapesten Erdélyi építészet – Magyar építészet címmel.

A budapesti Vígszínház Bánffy Miklós rendezésében színre viszi Budai Nagy Antal c. drámáját, melyet még ez évben Kolozsváron is bemutatnak.

Ketesdi református templom tervezése (építés: 1941-ig).

Szovátai református templom – csak terv.

Dr. Csíki János gyergyószentmiklósi lakóháza.

Sztánai nyaraló testvére, Kós Szidónia számára.

1938

Megépül Sztánán a Varjútanya, különálló műterem–tanyája a Varjúvár feletti Kereszthegyen.

Házi nyomdájában megjelenik a Könyv a lovakról.

Józseffalván lakóházat és gazdasági épületet épít.

Kós Károly műemléki szemlélete Schulek Frigyes, a Halászbástyát és a Mátyás-templom átépítését tervező tanára és mestere keze alatt bontakozott ki. A hitelességhez tartozott a stílus ismerete az alkotás szabadságával ötvözve. Korai munkáin gyakran felismerhetők középkori motívumok, különösen az épületbejáratoknál idézetként jelennek meg boltozatok, vaspántos, nehéz ajtók kovácsoltvas kilincsekkel, faragott kőoszlopok. Az első világháború után megjelent a Vasárnap című újságban Öreg templomok című írása, melyben kiáll a régi falusi egyházak megőrzéséért. Kós szerint a templombővítéseknél nem a régi lebontása és jellegtelen új épület emelése a cél, hanem olyan alkotások létrehozása, amelyek megőrzik a közösségek saját identitását. Itt gyökerezik az az elképzelés, ami a hagyományos műemléki tevékenység megszervezésén felül a magyar „kultúrtáj” megőrzését tűzte célul. Az Erdély kövei és az Erdély című linóleummetszetekkel illusztrált kis könyvecskék bemutatják Erdély jellegzetes épületeit, amelyek együttesen a sajátos erdélyi kultúrtáj részei. E tekintetben Kós Károly műemléki tevékenységét tágabb objektívval kell szemlélni, hiszen a magyar kisebbség megmaradását kötötte ahhoz a gondolathoz, hogy otthon kell érezni magunkat ott, ahol élünk, az elődeink, a természet és a történelem által együttesen formált kultúrtájban.

 

„Öreg templomok

Szomoru itéletet mondott ki Kalotaszeg két magyar falujának népe a husvéti ünnepek előtt: az öreg templomot le kell bontani, mert szük már és ujat kell helyébe épiteni. Két sokszázesztendős templomra mondotta ki ezt a halálos itéletet, két csodaszép épületre, melynek elpusztitása soha és semmivel nem pótolható, kára lenne az elárvult erdélyi magyar müvészetnek, nemzeti kulturánknak.

Igaz, öreg, kopott épületek, vedlettek, szürkék a falak, századok és századok sok zivatara mosta verte őket; szükek is már, nem fér beléjük a megszaporodott nép. Igaz ez mind. Az egyházközségnek muszáj valamit csinálnia és csak dicsérendő, ha van a mai emberekben a mai nehéz világban áldozatkészség, hogy a hitének, Istenének megfelelő hajlékot épitsen. De azért meg kell gondolnia, hogy amikor évszázadokra való áldozatát meghozza, amikor épiteni akar, akkor az épitést ne kezdje el oly értékek lerombolásával, melyeket pótolni nem tudhat, semmi munkával, semmi áldozattal.

A vistai és bikali öreg templomok ma már nemcsak a vistai és bikali református egyház hiveinek tulajdonai, de értékei, öröksége, kincsei az egész magyarságnak és lehetetlenségnek tartjuk, hogy bikali és vistai magyar testvéreink, ha megtudják azt, hogy templomuk lerombolása a magyar müvészet, a közös ezeréves magyar kultura szegényedését jelenti, meg ne gondolják még egyszer jól és meg ne változtassák ítéletüket.

Tudom azt, hogy nem szabad utjában állani annak, hogy a nép a maga lelki szükségleteit a maga pénzén ki ne elégithesse. Tudom, hogy nincs joga senkinek arra, hogy a dolgozó magyar népünktől külön áldozatot követeljen, ha az az áldozat a közös magyar kulturáért hozattatnék is. De igenis kell, hogy azok, akiknek hivatásuk és kötelességük a nép vezetése, tanitása, irányitása, felvilágositsák arról vistai és bikali kálvinista magyarságunkat, hogy minden külön áldozat nélkül megvalósithatják azt, hogy nagyobb templomuk legyen és egyuttal nem kell elpusztitaniok magyar müveltségünk, ősi kulturánk, müvészetünk, sokszázados bizonyitékait. De a roskadozó falakat megtámaszthatják, kihulló köveit visszarakhatják, hogy a sors által nekünk kiszabott jövendőben az előttünk álló és magyarságunkért, jövendőnkért, életünkért folytatandó nehéz harcokba pusztithatatlan erőségeink lehessenek, mint voltak a multban.

És a vistai és bikali ősi kálvinista templomok továbbra is, megujulva, megerősödve, megnövekedve fogják hirdetni a magyar nemzet örök és elvitathatatlan jogát az élethez.”

(Kós Károly: Öreg templomok. Megjelent: Vasárnap, Kolozsvár, 1922. ápr. 23.)

1939

Nagykapusi elemi iskola és tanítói lakás.

1940

Ősszel kinevezik a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola mezőgazdasági építészet tanárává.

Munkásságáért Corvin-koszorúval tüntetik ki.

November 18-án előadást tart Budapesten a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben Erdélyi műemlékeink védelme címmel.

1941

Kilátót és vendéglőt tervez a budapesti Rózsadombra. Nem épül meg.

A csíksomlyói Kalot Székely Népfőiskola tervezése (építés: 1943).

Gyerővásárhelyi községháza és jegyzői lakás.

1942

A magyarbikali református művelődési ház és bolthelység meg nem valósult terve. (2. tervváltozat: 1948).

Vásárhelyi János kolozsvári református püspök felkérésére típusterveket készít református kistemplomokhoz.

Dr. Kovács László kolozsvári háza.

Tavasszal megbízást kap Mátyás király kolozsvári szülőházának restaurálására dr. Lux Géza műemléki szakértővel.

Kolozsváron Kós építészeti tevékenységét bemutató kiállítást rendeznek.

1943

Hargitafürdői református templom – csak terv.

Típustervek az Országos Nép- és Családvédelmi Alap számára: Kolozsváron 20 ikerház, Nagyiklódon 5 földszintes ház épül meg.

A Kós által tervezett nagyiklódi református templomot befejezés előtt eladják az ortodox egyháznak, teljesen átépítik.

1944

Megjelent építészeti szakkönyvei: A székely nép építészete; Gazdasági építészet.

Októberben úgy határoz, nem megy a főiskolával Keszthelyre, de Sztánán sem maradhat a család, költözni kényszerül Kolozsvárra, otthonukat kifosztják.

1945

Az újjáalakult kolozsvári Mezőgazdasági Akadémia dékánjává nevezik ki.

Kiadják Falusi építészet c. kötetét.

Györgyfalva, kultúrház és szövetkezeti bolt tervezése.

Balla Mihály magyardécsei lakóháza.

1946–1948

Nemzetgyűlési képviselő.

A széki református templom restaurálása, bővítése, új torony terve.

A szabadságharc centenáriumára tervezett fehéregyházi Petőfi Kultúrház, emlékoszlop, illetve a honvédsírok körüli kerítés és főkapu nem valósul meg.

Körtvélyfája református templomának restaurálása, bővítése.

A kolozsvári Írisztelep református temploma (építés: 1948–1955).

A Kós tervezte siklósdi református templom építését 1951-ben leállítják, majd 1990-ben folytatják az eredeti tervek felhasználásával.

Szamosújvári ravatalozó kápolna tervezése (építés: 1954).

Dr. Kabay Gábor sepsiszentgyörgyi lakóháza – csak terv.

1951–1952

Meg nem valósult tervek: kolozsvári Gazdaságtudományi Intézet új iskolapavilonja; kolozsmonostori mezőgazdasági munkás- és tisztviselőtelep; sepsiszentgyörgyi kereskedelmi iskola és internátus; kollektív gazdaság üzemi központja: Kispetri, Mezőkók.

1953

Nagypetriben megépül a református parókia Kós 1914-es terveinek átdolgozásával.

1954–1955

A kissebesei református imaházhoz készült terve nem valósul meg, ahogy a felsőderethemi ref. templom és parókia sem.

1956

Egeres–Ferencbánya református templomához kétféle tervet készít, az építkezés félbemarad.

Kós András szobrász-tanár kolozsvári műteremháza.

1957

Megjelenik Mezőgazdasági építészet c. írásműve.

Marosvásárhelyi református templom;  köröstárkányi művelődési ház – csak terv.

Benedek Károly sepsiszentgyörgyi lakóháza.

1958

Kitüntetik a Munka Érdemrend arany fokozatával.

Magyarvistai református templom restaurálása, bővítése, új torony terve (korábbi terv: 1922). Nem valósul meg.

1960–1967

Református parókia tervezése: Farnas, Magyardécse, Misztótfalu, Kalotaszentkirály, Désfalva, Kolozskara, Baca. Több hasonló épületet tervez, melyek nem épültek meg.

1963

Brassói református templom (meglévő épület átalakítása).

Szívinfarktusa után három hónapig kórházban kezelik.

1965

Sepsiszentgyörgyi református erődtemplom ravatalozója.

1966

A Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorává avatják.

1968

Kitüntetik a Kulturális Érdemrend I. fokozatával.

1973

Felesége halála után gyermekeihez költözik.

Életművéért magyarországi és romániai kormánykitüntetésekben részesül.

1977

Augusztus 24-én éri a halál Kolozsváron. A Farkas utcai református templomból több ezren kísérik utolsó útjára, a Házsongárdi temetőbe.