Művelődési ház és szövetkezeti bolt, Györgyfalva

"GYÖRGYFALVA. - A falusi föld­művesek és a városi ipari munkásság gyönyörű találkozója volt a györgyfalvi kultúrház felavató ünnepsége.Pünkösdkor történt s elmondhatjuk,hogy valóban a pünkösdi lélek hatotta át mind a boldog falusiakat, mind az ünnepségen megjelent városi kiküldöt­teket. A különböző nyelveken beszélők:magyarok és románok egyformán meg­értették egymást, mert a szeretet és az építő cselekedet szép szavaival szóltak
egymáshoz.
A készülődés egy évig tartott, egy évvel ezelőtt határozták el a kolozsvári ipari munkások, hogy vasárnaponkint — feláldozva pihenő napjukat. — ki­mennek a falvakba és komoly gyakor­lati segítséget nyújtanak földművelő ­testvéreiknek. így történt, hogy a ko­lozsvári ruházati és textilipari munká­sok szakszervezete Györgyfalvára láto­gatott egy vasárnap s kimondották, hogy ettől kezdve a maguk falujának tekintik Györgyfalvát. S mivel a köz­ségnek nem volt művelődési háza, meg­ígérték a györgyfalviaknak. hogy majd közös erővel azt is építenek.
A többi már gyorsan ment. Kós Ká­roly gyönyörű Művelődési Ház-tervet készített Györgyfalva számára, a györgyfalviak anyagot és munkát szol­gáltattak, a kolozsvári ruházati és textilmunkások pénzt gyűjtöttek. Megtörtént az alapvetés s ez év pünkösdére tető alá került a györgyfalviak közmű­velődési hajléka. Igaz, hogy egyelőre még csak az egyik nagyterem készült el teljesen, az épület többi része még munkát igényel de az elkészült terem már hozzájárulhat a további kiadások fedezéséhez.
Pünkösd ünnepén zajlott le az avatási ünnepély. A kolozsvári textilmunkások Rácz István vezetésével nagyszámú küldöttséget menesztettek Györgyfalvá­ra. De a nevezetes esemény hírére a vármegye is képviselőt küldött Tunyogi -Csapó Gyula dr. alispán szemé­lyében, és természetesen képviseltette magát az ünnepségen a Magyar Népi Szövetség is Szepesi Sándor központi végrehajtóbizottságí taggal.
A falu népe délelőtt istentiszteleteken vett részt, s az egykori apostolok pél­dáján erősítette lelkét. Az ünnepség maga délután kezdődött.
Elsőnek Györgyfalva. református lel­késze szólt az egybegyűltekhez s szen­telte meg a Művelődés Házát. Szavai­ban a békesség szelleme szólt a más nemzetiségűek felé. Ugyanez a lélek ha­totta át a györgyfalvi román görögke­leti lelkész beszédét is, hiszen a Kultúrház nemcsak a munkások és a földmí­vesek, de a románok és a magyarok közös munkájának is az eredménye.
— Ez a Művelődési Ház — mondotta a görögkeleti lelkész — a mi összetar­tásunk hajléka kell hogy legyen.
Tunyogi-Csapó Gyula dr. szintén fi­gyelmeztette az ünnepség résztvevőit,hogy fel ne üljenek azoknak, akik annyi szenvedés után ma is szembe sze­retnék állítani ezt a két népet,
A Magyar Népi Szövetség központi kiküldötte, Szepesi Sándor, Györgyfal­vát és népét példaképpen állította az ország falvai elé.
A földművesek és az ipari munká­sok összefogásának jelkénén túl ez a Művelődési Ház — hangsúlyozta — jel­képe a háborús romokból való újjáépí­tésnek is. Itt látszik, hogy nem sirán­koztak és keseregtek az emberek, ha­nem az idők szavát megértve, földmű­vesek és munkások, románok és ma­gyarok fogtak össze, hogv otthont építsenek a maguk számára. Otthont, amely a művelődés fejlesztése mellett mindkét népet a szeretet melegségével szolgálja.
Rácz István, a textilmunkások kikül­dötte az elvégzett munka boldog örömét áhította példaképként minden dolgozó elé.
Györgyfalva boldog népe meleg sze­retettel fogta körül a körükbe érkezett városiakat. Ők is hitet tettek' a földmű­ves és a munkások. a románok és a ma. gyár eV elszakíthatatlan egysége mel­lett. Mint Orosz Lajos. Györgyfalva bírája mondotta, akinek a Művelődési Ház megépítésében oroszlán része volt, mindent elkövetnek a jövőben is, hogy továbbra is az élen járjanak.
Hiszünk neki s azóta még több büsz­keséggel és bizalommal tekintünk Gvörgyfalva felé." (D.Gy.:Bensőséges ünnepség keretében avatták fel Györgyfalva kultúrházát. Világosság 1946. június 17. 6.)

A gyülekezeti terem egy második szárny hátsó részén került elhelyezésre. A másik szárny tartalmazott egy kis boltot, irodát és egyszobás lakást is. Minden különálló funkció az utcafronti kertre nyílóan külön bejáratot kapott, míg a terem nagy ablakai hátrafelé, az utcával ellentétes irányba néznek. A terem fontosságát a domináns tetőforma hangsúlyozta, amely belül, a mennyezeten is megjelent a terem belsőjének központi jellegzetességeként.