Épületleírás
1913 szeptemberében Kós Károly egy hónapos erdélyi tanulmányútra indult Zrumeczky Dezső kollégájával. Utazásuk egyik állomásaként említi Enyedet. „Igazi szép, erdélyi őszi időt kaptunk volt kirándulásunkhoz, és hatalmas zsákmánnyal gazdagodtunk: sajátosan erdélyi szépségekkel, maradandó lelki élményekkel, egy életre szóló erős hittel és bizakodó reménységgel…” (Kós Károly: Életrajz. Szerk.: Benkő Samu. Szépirodalmi Könyvkiadó–Kriterion, Budapest–Bukarest, 1991. 125–126.)
Valószínű, hogy Kós e kirándulás során kaphatta megbízását a kis falu református templomának tervezésére. Az eredeti terv meglétéről jelenleg nincs tudomásunk, viszont Kós András hagyatékaként a Magyar Építészeti Múzeum birtokába került egy akvarellkép, amelyen a templom távlati képe látható. A kisméretű festményt Balogh Jenő nyugdíjas lelkipásztor küldte 1967-ben Kós Károlynak.
Az épület főtengelyében elhelyezkedő, hangsúlyos, négyzet alaprajzú toronyhoz egyik oldalról egy kisebb, hengeres lépcsőtorony kapcsolódik. Mindkettő hegyes toronysisak lefedést kapott. A főbejáratot magába foglaló, magas torony az ábrázolás szerint felül körüljárható. Az építkezés végül nem valósult meg.
Bibliográfiai adatok
Debreczeni László: Kós Károly építészeti és műemlékvédő munkássága egyházunkban. In: Református Szemle LXI./1–2., 1968 (43–53.)
Kós Károly: Életrajz. Szerk.: Benkő Samu. Szépirodalmi Könyvkiadó–Kriterion, Budapest–Bukarest, 1991 (125–126.)
Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (277.) [1913-2]