Description
A köztemető rendezése az első világháborút követően fontos városi feladattá vált. A századforduló utáni években nyitott temető rendezésének ügyét Malmos Andor főmérnök már 1917-ben felvetette. Kós Károlyt bízták meg a terület parkírozási tervének, valamint a temető épületeinek a megtervezésével. A városvezetés 1921 januárjában fogadta el az építész által bemutatott terveket (előadó: dr. Fogolyán Kristóf ). A megbízás pontos idejét nem ismerjük, 1919-ben vagy 1920-ban történhetett. A megbízási díj összegéből arra lehet következtetni, hogy az épületek tervezése jóval nagyobb feladat volt, mint a terület kiosztási rajzának elkészítése, így remélhetjük, hogy egyszer előkerülnek az építész eredeti tervei.
Kós Károly egyetemi hallgató korában már tervezett hasonló tematikájú épületet – egy képzeletbeli fejedelmi síremléket Csaba királyfi számára. Ezúttal nyilván sokkal praktikusabb épületeket tervezett, mint hallgató korában, de figyelembe kell venni, hogy a köztemető területén volt a régi (majd később az új) Hősök temetője, azaz egy katonai temető, amely helyszínül szolgált megemlékezéseknek is (például a város visszafoglalásának I. évfordulóján, 1917. október 14-én). Mivel dr. Fogolyán Kristóf terjesztette elő a terveket, több mint valószínű, hogy Kós – Fogolyánnal egyeztetve – a párhuzamosan épülő közkórház területén ma is álló egykori hidegházhoz hasonló, korszerű halottasházat tervezett a temető területén. Az viszont tény, hogy a temetőőri lakás részletes terveit ingyen rajzolta meg. A városvezetésnek viszont elsősorban a terület rendezése volt sürgős, ezért a parkosítási rajzok készítésével kezdték a megbízást. Nem tudjuk, hogy elkészítette-e ezeket a terveket, mindenesetre 1924 decemberében a város megszavazza a rendezési munkák megkezdését (a megszavazott összeg alig több, mint a tervezési díj háromszorosa, így valószínűleg csak a legszükségesebb rendezést tartalmazták). A munkák felügyeletére Szász István városi főmérnököt (Malmos Andor utódját) bízták meg – az általa készített helyszínrajz (1931) fennmaradt. A temetőről részletesebben Demeter Lajos A sepsiszentgyörgyi Hősök temetője című tanulmányában olvashatunk.
Források
(Csáki Árpád kutatása alapján)
1. Sepsiszentgyörgy város köztemetőjének és épületeinek tervezése (1921. január, tervrajz hiányzik): 1921. január 26. Kós Károly műépítész bemutatja az új Köztemető helyszínrajzát, az épületek és parkírozás tervezetét. Előadó: tisztiorvos Fogolyán Kristóf, szám 802/1921, a bemutatott tervező által történt ismertetés alapján. A tanács a tervezetet elfogadja, a tervező munkadíjába az alábbi összegek kifizetését meghatározza:
1. Az épületek tervezéséért: 13 111 lej.
2. Parkírozásért: 1889 lej, össz.: 15 000 lej.
Kós Károly műépítész kijelenti, hogy a temetőőri lakás részletes tervét a városnak díjtalanul elkészíti. Tudomásul vétetik.
Sepsiszentgyörgy város tanácsülési jegyzőkönyve, 1921. ANRCov, Fond 14, Inv. 5/9, Nr. 98, 12v–13r.
2. Utalvány. Crișan sepsiszentgyörgyi polgármester utasítása a városi közpénztárnak, hogy Kós Károly okleveles építész sztánai lakosnak a köztemető parkozási és épületei vázlatos terveinek elkészítéséért tiszteletdíj fejében 15 000 lejt a közpénztárból fizessen ki ANRCov, Fond 14, Inv. 5, Pachet 405, Nr. 802/1921.
3. Kós Károly nyugtája az említett összegnek készpénzben való átvételéről. Sepsiszentgyörgy, 1921. január 26. ANRCov, Fond 14, Inv. 5, Pachet 405, Nr. 802/1921.
Bibliography
Csutak Vilmos: Közösség és művelődés. Szerk. Egyed Ákos, Kriterion Kiadó, Budapest, 1993 (238.)
Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (299.) [1919-2]
Gall Anthony: Kós Károly és Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum és Alapffy Studió, Sepsiszentgyörgy-Budapest, 2015 (140.)