Épületleírás
Részlet Tóbiás Áron Kós Károllyal folytatott interjújából:
T. Á.: „Amikor letelt a konstantinápolyi kiküldetés, mihez kezdett?”
K. K.: „Ez már 18-ban volt nyáron, és véletlenül úgy kerültem haza, hogy az akkori Földművelésügyi Minisztérium, amelyiknek a Zebegényben megismert Bartóky József volt az államtitkára, megbízott engem, hogy tervezzek egy vadászkastélyfélét Görgényben, József főherceg számára, a görgényi kincstári erdőségekben. És ezért jöjjek haza, hogy nézzem ki a helyét, hogy hol lehet valamit csinálni... Hazajöttem akkor, kinéztem ott a helyét, megcsináltam a vázlatokat, amiket elfogadták.” (Tóbiás Áron: Megmentett hangszalagok. In: Olvasó Nép 37. sz., 1988. 150.)
József főherceg volt a budapesti állatkert fővédnöke, mellesleg az 1916–1918 között Lembergben és a Margit-szigeten rendezett hadikiállítások főszervezője. 1918 volt az az év, amikor IV. Károly kinevezte őt az összes magyar csapat főparancsnokává és saját teljhatalmú magyarországi helytartójává.
Bibliográfiai adatok
Vásárhelyi Czigler Emil: Kós Károly. In: Erdélyi művészek; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1934. (63–84.)
Debreczeni László: Kós Károly, az építőművész. In: Korunk XXVI./8., 1967 (1062.)
Varró János: Kós Károly, a szépíró. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1973 (67–68.)
Tóbiás Áron: Megmentett hangszalagok. In: Olvasó Nép X./3., 1988 (144–160.)
Kós Károly: „Hát, mondom, nem megyek el...”. Közreadja: Kovács György. In: Korunk, I./3., 1990 (305–314.)
Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (292.) [1918-1]