Református parókia, Erősd

A parókia terve majdnem megegyezik a Hincz-ház 1926-os tervrajzával, amely az Erdélyi Helikonban jelent meg 1928-ban. A terv kidolgozása – Kóstól szokatlanul – azt sugallja, hogy ez a terv inkább a kiadott illusztráció átvétele, mintsem az egyedi telekre alkotott új terve. A félkör alakú kiugró nappali fedését nem sikerült megoldani. A jelenlegi homlokzati vakolások és színek valószínűleg nem az eredeti kiképzést mutatják.

részlet: Kós Károly és Sepsiszentgyörgy, 188. o.

Kós Károly tanulmánya, A lakóház művészete 1928-ban jelent meg. Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa, az Erdélyi Helikon folyóirat eljutott a kisebbségi magyar értelmiségiekhez, és Kós Károlynak köszönhetően oldalain nemegyszer felbukkant egy-egy épületterv is. 1928-ban jelent meg az Erdélyi Helikonban egy távlati kép, amely dr. Hincz Gyula kolozsvári nyaralóját ábrázolja. Ez az épületterv nagyon hasonlít az erősdi parókia épületére.

Nincs bizonyítékunk arra, hogy Kós Károlyt valóban felkérték a parókia megtervezésére, az viszont biztos, hogy egy „Kós Károly-féle” épületet szerettek volna megvalósítani. Ezt onnan tudjuk, hogy az egyházi iratok szerint „a Kós Károly tervének még az imitációja is igen költséges Erősdre”. Ugyanott található egy építőmester által készített rajz, amely a megvalósult parókiát ábrázolja.

Mivel a Hincz-féle nyaraló vázlata 1928-ban jelent meg, a tervek viszont 1929 februárjából valók, könnyen lehet, hogy az erősdi parókia terve a Hincz-féle nyaraló tervének egy adaptációja. Azért is gondolom, hogy ismerték ezt, vagy egy ehhez hasonló Kós-tervet, mert a megvalósított épület bejáratánál nem az építőmester rajzának boltívei láthatók, hanem egy egyenes gerenda, amely megegyezik a Kós-féle tervvel.

Az erősdi lelkész fölöttese, a sepsi esperes drágának tartotta a Kós-féle tervet, pedig Nagybaconban, a szomszédos erdővidéki egyházmegyében bebizonyosodott, hogy lehet kis költséggel is szép épületet megépíteni, ahogy végül Bodoson is a Kós Károly-féle tervek alapján valósult meg a parókia. Abban, hogy Erdővidéken 1929 táján Kós Károly úgyszólván „divatossá” vált, dr. Fábián László hatását is figyelembe kell venni, aki abban az időben (1928–30-ban) szenátor is volt.

Az elkészült épület alapvetően közel áll a Hincz-féle nyaraló Kós által rajzolt vázlatához, inkább kisebb kivitelezési részletekben tér el, mint például a kiugró, félköríves tető cserepezése, vagy a vakolat tagozatainak kialakítása. Egyik sem olyan, amelyet utólag ne lehetett volna módosítani. Ugyanezeket a részleteket Nagybacon esetében Kós Károly levélben részletezte, illetve költségvetésében pontos leírást adott róluk. Az épület alaprajza és nyújtott formája kicsit szokatlan Kós Károly tervezési gyakorlatában – a Hincz-féle nyaraló is inkább négyzetes, mint téglalap alakú. Ha az erősdi parókia terve nem egy önálló terv, hanem tényleg Kós Károly publikációi hatására és azok nyomán született, akkor ez igazolná Kós Károly szándékának életszerűségét, nevezetesen azt, hogy publikált terveivel hasson az építési kultúrára.