Egy kettétört életpálya - 140 éve született Zrumeczky Dezső építész

zrumeczky

Már frissen végzett építészként is komoly megbízásokhoz jutott: huszonhat évesen az állatkert épületeit tervezte, majd a Wekerle-telep központi terének képét is alakíthatta. A Bárczy István által szorgalmazott iskolaépítési programba is bekapcsolódott az Áldás utcai iskola tervezésével. A 140 éve született és fiatalon elhunyt Zrumeczky Dezsőre emlékezünk, aki több volt, mint Kós Károly tervezőtársa.

Zrumeczky Dezső 1883. augusztus 17-én született Inárcson. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg Kós Károllyal, majd a Fiatalok körének tagja lett. Több erdélyi tanulmányutat tett Kóssal közösen. A diploma megszerzése után Neuschloss Kornél irodájában lett építész-rajzoló, majd Kóssal közös irodát nyitottak. Tervezési metódusuk az egyetemi műhelymunkához hasonlított, egymás rajzait folytatták, egészítették ki:

„De, hogy folyt a közös munka? Amikor Zrumeczky este elment közös műteremlakásukról, Kós reggelre átdolgozta az addig készült tervet. S akkor ő ment el. Zrumeczky meglepődött az új terv láttán. Most ő állt neki. ő is átrajzolta. Erre Kóson volt a csodálkozás sora. Alig várta, hogy Zrumeczky kitegye a lábát... S ez így ment egészen addig, míg kikristályosodott a végső megoldás, amit most már mindketten magukénak érezhettek.”[1]

 

Első munkájuk az 1908-ban felépült óbudai református parókia volt. Az épület sikere hozzájárult ahhoz, hogy Neuschloss, mint építőbizottsági tag őket ajánlotta a fővárosi állatkert épületeinek megtervezésére. Kós és Zrumeczky tervei alapján tizenhat pavilon épült fel az állatkertben 1909 és 1912 között, ezenkívül kisebb építményeket, szemeteskosarakat, szemeteskocsit és időjárásjelző házikót is terveztek. Bár az építészek nem szignálták tervrajzaikat, valószínűsíthető, hogy Zrumeczkynek a madárház, a baromfiudvar, a méhes és a fácános megtervezésében lehetett döntő szerepe. 1910-ben Kós felmondta a szerződését, és a további munkálatokat társa vette át. Zrumeczky önálló munkája volt a Gundel Étterem nyári helyisége (1911).

A székesfővárosi iskolaépítési akció keretében Zrumeczky tervezte az Áldás utcai iskola épületét 1911-ben. Az iskolaépület sok szempontból rokona a szintén ekkor épült Városmajor utcai általános iskola és óvoda épületének (Kós Károly és Györgyi Dénes).

Ebben az időszakban Zrumeczky a kispesti Wekerle Munkás-és Tisztviselőtelep tervezésében is közreműködött, ahol az általa tervezett fő téri lakóházak közti átjáró ma a Zrumeczky-kapu nevet viseli.

Az első világháború kitörésével a nagyszabású megbízások abbamaradtak. Az építész önként vonult be mérnökként a műszaki alakulathoz. Sáros vármegyében teljesített katonai szolgálatot, ahol az orosz betörés során felgyújtott falvak újjáépítéséhez készített terveket. Ekkor készült a MÉM MDK Múzeumi Osztálya gyűjteményében őrzött egyetlen rajza, egy vízipuska bódé terve. A terméskőből és fából tervezett építmény kerti locsoló tömlő tárolására szolgált, és különösen az állatkerti pavilonokkal, például a mókusházzal, az időjárásjelző házikóval vagy a fácánossal mutat közeli rokonságot. 1917 januárjában Zrumeczky a Sáros vármegyei szolgálat alatt betegedett meg olyannyira, hogy Budapestre, kórházba szállítását követően elhunyt. A művészeti lapokban több pályatársa is megemlékezett róla, közülük Györgyi Dénest idézzük:

„Ember volt és úr, magyar és művész. Élt, dolgozott és meghalt, mint katonája királyának, hazájának és művészetének a világfergeteg harmadik esztendejében. Örökül hagyta ránk ketté tört élete emlékét, egy marék magyar virágot, gyönyörűséget másoknak és temérdek sok, csudásan szép ígéretet...”[2]

 

Magyaróvári Fanni Izabella

A cikk a memmdk.hu-n jelent meg.

Felhasznált irodalom

  • Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002.
  • Gall, Anthony: Kós Károly (Az építészet mesterei. Sorozatszerk.: Sisa József). Holnap Kiadó, Budapest, 2019.
  • Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1990.
  • Györgyi Dénes: Az állatkertről. Magyar Építőművészet, 1912. (11-12.) 1-44.
  • Györgyi Dénes: Emlékezés Zrumeczky Dezsőre. Épitő Ipar - Építő Művészet 1917/7. 37-38.
  • Lendl Adolf: Az új állatkert. Magyar Építőművészet 7. évf. 6. sz. 1909. 1-16.
  • Lendl Adolf: Milyen lesz az állatkertünk. Fővárosi Közlöny, 1909. május 18.
  • Perczel Olivér: A budapesti Állatkert építésének története. In: Napkeletről jöttem, nagy palotás rakott városba kerültem. Fabó Beáta – Anthony Gall: Kós Károly világa 1907-1914. Budapest Főváros Levéltára, Budapest: 2014. (71-86.)

Kép: Vizipuska bódé terve. Tervezte: Zrumeczky Dezső. 1916-1917. MÉM MDK Múzeumi Osztály

[1] Csete György: Beszélgetések Kós Károllyal. Beszélő 1995.07.20. 56.

[2] Györgyi Dénes: Emlékezés Zrumeczky Dezsőre. Épitő Ipar - Építő Művészet 1917/7. 38.