Óbudai református parókia

„Zrumeczky keresett fel azzal a hírrel, hogy megbízást kaphatnánk az óbudai református parókiális épület és imaterem tervezési-müvezetési-leszámolási munkáira, ha – közösen – vállalnók azt. […] Így jutottam első fővárosi (társas) megbízásomhoz.” (Kós Károly: Életrajz. Szerk.: Benkő Samu. Szépirodalmi Könyvkiadó–Kriterion, Budapest–Bukarest, 1991. 83–84.)

Kós Károly és Zrumeczky Dezső 1908 tavaszán kapott megbízást az Óbudai Református Egyházközségtől, melynek kurátora Neuschloss Kornél volt, akinek irodájában Zrumeczky ekkor dolgozott. A parókia tervezése és kivitelezése a zebegényi templom – szintén Kós és frissdiplomás műegyetemi hallgatótársai által végzett – munkálataival párhuzamosan történt. Az építészeti tervezés megosztása fontos jellemzője a Fiatalok építészcsoport tevékenységének. A terv sikere hozzájárult ahhoz, hogy Neuschloss, a befolyásos városatya őket ajánlotta az állatkerti épületek tervezésére.

A közvetlenül a templom mellett álló épületnél már megjelenik a Kós későbbi műveire is jellemző tagolás: a terméskő burkolatú, rusztikus lábazat, a többnyire egyszerű ablaknyílásokkal megtört, világos falsík, valamint a cserépfedésű, változatos tetőformák. Ezt egészíti ki itt az előreugró, deszkamellvédes erkély, melyet a fölé nyúló tető véd az esőtől.

Az alaprajzi elrendezés két különálló udvari teret hoz létre. Az utca felől kő- és léckerítés, illetve egy gesztenyefa határolja az első udvart, ahonnan a fedett tornácos bejáratok nyílnak. A lakószobák a keleti (utcai) és déli (udvari) frontokon helyezkedtek el, míg a kiszolgáló helyiségek (konyha, cselédszoba stb.) az északi szárnyban kaptak helyet. A lelkészek és családjuk számára mindkét szinten egy-egy lakást, a földszinten pedig egy-egy garzonlakást alakítottak ki. Az – utólag módosított – saját bejárattal rendelkező gyülekezeti terem az L alakú lakószárnyhoz csatlakozik. A belsőben több, Kós Károly tervezte színes üvegablak található.

Később az imaházra új fedélszék került és emeletráépítés is történt.