Budapest Főváros Állat- és Növénykertje
Épületleírás
Az 1866-ban megnyílt Fővárosi Állat-és Növénykert működtetését 1907-ben vette át Budapest Székesfőváros, és ebben az évben határozott újjáépítéséről is. Neuschloss Kornél építőbizottsági tag javaslatára az akkor még pályakezdő Kós Károlyt és Zrumeczky Dezsőt bízták meg az állatkerti épületek jelentős részének megtervezésével és a művezetéssel. Kós és Zrumeczky tervei alapján tizenhat pavilon épült fel 1909 és 1912 között, valamint kisebb épületeket, szemeteskocsit, szemeteskosarakat és időjárásjelző házikót is terveztek. Az állatkert kapuépítménye, valamint a Vastagbőrűek háza Neuschloss Kornél, a Pálmaház pedig Végh Gyula, Ilsemann Keresztély és Räde Károly tervei alapján épült fel. A Bagolyvár eredetileg Szkalnitzky Antal és Koch Henrik tervei alapján készült el 1886-ban, majd az átépítés idején lebontották, és Kós és Zrumeczky tervei alapján újjáépítették. Az állatkert tereprendezése is a legkorszerűbb zoológiai szempontok szerint történt Végh Gyula vezetésével, az állatok kifutói természetesen lehatároltak (árokkal, műsziklával). A végleges helyszínrajz 1909-ben készült el.A legtöbb épület 1910-ig megvalósult, amikor Kós felmondta a szerződését, és a további munkálatokat Zrumeczkyre bízta. Budapest Székesfőváros Állat-és Növénykertjét 1912. május 20-án nyitották meg ünnepélyes keretek között. A két tervező nevéhez köthető épületek főként a székely népi építészetből merítenek, ezáltal egyfajta „népi építészeti skanzent” hoztak létre a fővárosban.
Az 1990-es években kezdődött átfogó rekonstrukció során az állatkert épületei nemcsak megújultak, de több, a világháború után elbontott épületet rekonstruáltak a szerencsésen megőrződött eredeti tervek alapján. Így a Baromfiudvar, a Norvégház, a Krokodilház, a Szarvasház, a Bölény-és Bivalyház, a Zsiráf-és zebraház, valamint a Tejcsarnok is újjáépített formában járul hozzá ahhoz, hogy ma az állatkert képe több, mint ötven év után javarészben az 1912-ben felépült állapotot tükrözi.
Az állatkert Kós Károly és Zrumeczky Dezső által tervezett épületei:
Bibliográfiai adatok
Lendl Adolf: Az új állatkert. In: Magyar Építőművészet VII./6. 1909 (1–16.)
Lendl Adolf: Milyen lesz az állatkertünk. In: Fővárosi Közlöny, 1909. május 18.
Györgyi Dénes: Az állatkertről. In: Magyar Építőművészet, IV./10-12. 1912 (1–44.)
Lampert Rózsa: A Fővárosi Állat- és Növénykert Műemléki felújítása. In: Műemlékvédelem 43. évf. 5. sz. 1999 (278– 285.)
Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (146–151) [1909-1]
Hídvégi Violetta: Kisvárosból nagyvárosba. Egy helyszínen 141 éve: Fővárosi Állat-és Növénykert. In: Budapest 30. évf. 8. sz. 2007. augusztus. (16–19.)
Perczel Olivér: A budapesti Állatkert építésének története. In: Napkeletről jöttem, nagy palotás rakott városba kerültem. Fabó Beáta–Anthony Gall: Kós Károly világa 1907–1914. Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 2014 (71–86.)
Egy kis erdélyi levegő a fővárosban. In: Napkeletről jöttem, nagy palotás rakott városba kerültem. Fabó Beáta–Anthony Gall: Kós Károly világa 1907–1914. Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 2014 (87–91.)
