Épületleírás
A vázlattervek a megvalósult épülethez képest egy teljesen más jellegű elképzelést mutatnak. Az eredetileg aszimmetrikus homlokzat hangsúlyos eleme az oldalt elhelyezett, meredek sisakkal koronázott tornyocska a mögé csúsztatott keresztirányú épületszárnnyal. A megvalósult épületnél egyedül a főhomlokzat ritmikusan ismétlődő árkádsora maradt meg. Jellemzői a nagy, fehérre festett homlokzati síkok, a szimmetrikusan elrendezett oromfalak. Az építész több ekkor készült, de meg nem valósult terve alkalmazza a szimmetrikus oromfalak által keretezett homlokzati megoldást (pl. római kiállítási csarnok). Az ugyanekkor tervezett szadai Vécsey kúria mellett a Nagyragadozók háza tükrözi a legerősebben C.E.A. Voysey kompozíciós befolyását.
A többi állatkerti pavilon festőiségéhez képest a Nagyragadozók háza erőteljes és robusztus kialakítású. A fa csak néhány ablakkeretnél jelenik meg. A fehérre vakolt felületek és a túlnyomórészt vörös téglalábazat mellett a kő kevés szerepet kap.
Többször átalakították. 1997-ben helyreállították.
Bibliográfiai adatok
Lendl Adolf: Az új állatkert. In: Magyar Építőművészet VII./6. 1909 (1–16.)
Györgyi Dénes: Az állatkertről. In: Magyar Építőművészet, IV./10-12. 1912 (1–44.)
Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (190–191.) [1909-1o]
Fabó Beáta–Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907–1914. Budapest Főváros Levéltára, 2014 (130–131.)