Kép

Épületleírás

A vázlattervek a megvalósult épülethez képest egy teljesen más jellegű elképzelést mutatnak. Az eredetileg aszimmetrikus homlokzat hangsúlyos eleme az oldalt elhelyezett, meredek sisakkal koronázott tornyocska a mögé csúsztatott keresztirányú épületszárnnyal. A megvalósult épületnél egyedül a főhomlokzat ritmikusan ismétlődő árkádsora maradt meg. Jellemzői a nagy, fehérre festett homlokzati síkok, a szimmetrikusan elrendezett oromfalak. Az építész több ekkor készült, de meg nem valósult terve alkalmazza a szimmetrikus oromfalak által keretezett homlokzati megoldást (pl. római kiállítási csarnok). Az ugyanekkor tervezett szadai Vécsey kúria mellett a Nagyragadozók háza tükrözi a legerősebben C.E.A. Voysey kompozíciós befolyását.

A többi állatkerti pavilon festőiségéhez képest a Nagyragadozók háza erőteljes és robusztus kialakítású. A fa csak néhány ablakkeretnél jelenik meg. A fehérre vakolt felületek és a túlnyomórészt vörös téglalábazat mellett a kő kevés szerepet kap.

Többször átalakították. 1997-ben helyreállították.

Bibliográfiai adatok

 

Lendl Adolf: Az új állatkert. In: Magyar Építőművészet VII./6. 1909 (1–16.)

Györgyi Dénes: Az állatkertről. In: Magyar Építőművészet, IV./10-12. 1912 (1–44.)

Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (190–191.) [1909-1o]

Fabó Beáta–Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907–1914. Budapest Főváros Levéltára, 2014 (130–131.)

Tervezés ideje
1908 - 1912 1910
Építés ideje
1909 - 1912 1910
Mai településnév
Budapest
Mai cím
Budapest XIV. Városliget, Állatkerti körút
Építtető
Budapest Székesfőváros
Tervező
Kós Károly
Társalkotó/Társtervező
Zrumeczky Dezső
Kivitelező
Peterek és Wagner; Müller Ernő; Tabermann Gusztáv utóda Fritsch Emil cég; Vasgerendákat árusító Rt.; Wellisch Arnold; Drobnitsch György; Kressalek Béla
Épülettípus
kulturális épület
Épület mai státusza
jelenleg is áll
Geofield