Kép

Épületleírás

A távoli országok egzotikus építészetét idéző, Kós és Zrumeczky által tervezett pavilonok közül legjelentősebb a Zsiráfház. A tervezők felismerték az afrikai építészetben rejlő újszerű szerkezeti és formateremtő lehetőségeket. A maga korában merész és előremutató pavilon Medgyaszay Istvánnak a gödöllői művészek műtermeihez készített terveivel mutat hasonlóságot. A lapostetős hasábok igen korai kompozíciója ez, melyhez az építész 1930-ban a kolozsvári Műcsarnok tervénél visszatért. A külső felületek művészi szintű finomítását érte el a homlokzat dekoratív kezelésével és a kiugró vízszintes csipkés eresz megoldással.

Az épületet a világháborúban szenvedett sérülések következtében később részben lebontották, majd újat emeltek a régi épület alapjaira. 2010-ben a megmaradt régi falrészeket kiszabadítva, az eredeti épületet építették újjá a fennmaradt tervek segítségével.

Bibliográfiai adatok

Lendl Adolf: Az új állatkert. In: Magyar Építőművészet VII./6. 1909. (1–16.)

Györgyi Dénes: Az állatkertről. In: Magyar Építőművészet, IV./10–12. 1912. (1–44.)

Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (188–189.) [1909-1n]

Fabó Beáta–Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907–1914. Budapest Főváros Levéltára, 2014 (128–129.)

Tervezés ideje
1908 - 1909 1909
Építés ideje
1909 - 1910 1910
Mai településnév
Budapest
Mai cím
Budapest XIV. Városliget, Állatkerti körút
Építtető
Budapest Székesfőváros
Tervező
Kós Károly
Társalkotó/Társtervező
Zrumeczky Dezső
Kivitelező
Peterek és Wagner; Müller Ernő; Tabermann Gusztáv utóda Fritsch Emil cég; Vasgerendákat árusító Rt.; Wellisch Arnold; Drobnitsch György; Kressalek Béla
Épülettípus
kulturális épület
Épület mai státusza
újjáépítve
Geofield