Épületleírás
A távoli országok egzotikus építészetét idéző, Kós és Zrumeczky által tervezett pavilonok közül legjelentősebb a Zsiráfház. A tervezők felismerték az afrikai építészetben rejlő újszerű szerkezeti és formateremtő lehetőségeket. A maga korában merész és előremutató pavilon Medgyaszay Istvánnak a gödöllői művészek műtermeihez készített terveivel mutat hasonlóságot. A lapostetős hasábok igen korai kompozíciója ez, melyhez az építész 1930-ban a kolozsvári Műcsarnok tervénél visszatért. A külső felületek művészi szintű finomítását érte el a homlokzat dekoratív kezelésével és a kiugró vízszintes csipkés eresz megoldással.
Az épületet a világháborúban szenvedett sérülések következtében később részben lebontották, majd újat emeltek a régi épület alapjaira. 2010-ben a megmaradt régi falrészeket kiszabadítva, az eredeti épületet építették újjá a fennmaradt tervek segítségével.
Bibliográfiai adatok
Lendl Adolf: Az új állatkert. In: Magyar Építőművészet VII./6. 1909. (1–16.)
Györgyi Dénes: Az állatkertről. In: Magyar Építőművészet, IV./10–12. 1912. (1–44.)
Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (188–189.) [1909-1n]
Fabó Beáta–Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907–1914. Budapest Főváros Levéltára, 2014 (128–129.)