Épületleírás
A kis egyszintes épület zsindelytetejét valamikor változatosan megfaragott vagy megfestett nyulak és egyéb kisrágcsálók díszítették. Az oldalsó homlokzatok különleges jellemzője a három bejárat, melyek előtt faragott lépcsőkorlátok és oszlopokkal alátámasztott előreugró fatetők helyezkednek el. A fő homlokzatot hosszú, üvegezett, faoszlopos tornác uralja. A hátulsó homlokzatot az építész egyfajta „képes” falnak szánta, amelyet gyermekmesék témáiból készült faliképek díszítenek, és amelyet a természetes kőképződmények, illetve a fazsindely textúrája és felületei vesznek körül. Az eredetileg a közlekedő útvonalról szemlélhető hátsó homlokzat otthonos jellegét faragott fapadok egészítették ki.
Az épület sok finom részlete, a festett motívumokat és zsindelyfedést is beleértve, a 2004-es felújítás óta újból látható.
Bibliográfiai adatok
Lendl Adolf: Milyen lesz az állatkertünk. In: Fővárosi Közlöny, 1909. május 18.
Györgyi Dénes: Az állatkertről. In: Magyar Építőművészet, 1912. X./11–12. (1–44.)
Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002. (152–154.) [1909-1j]
Egy kis erdélyi levegő a fővárosban. In: Napkeletről jöttem, nagy palotás rakott városba kerültem. Fabó Beáta–Anthony Gall: Kós Károly világa 1907–1914. Budapest Főváros Levéltára, Budapest: 2014. (87–91.)