Kép

Épületleírás

„Hogy a sziklahegy egyébként se mutatkozzék kietlennek, kis norvég házat állítunk a déli lejtőjére, a nagy fasor tengelyébe. Ezt a házat nem lakásnak, hanem szűkkeretű vadászati múzeumnak rendezzük be. A közönség ha belép, ott fogja látni a prémeket, a jegesmedve bőröket, az északi népek egyszerű vadászati szerszámait, a csapó és fogóvasakat, agyaros rozmárkoponyákat stb. Aki már látott a fiordok szélén álló, pirosra, vagy tiszta fehérre festett, fából simán összerótt ilyen házat, bizonyára szívesen emlékezik vissza reá és arra a példás tisztaságra, amelyben kívül-belül ragyog; meg a szerény virágokra is, mik minden ablakában a cserépből nyílnak. Mindez hozzátartozik a karakteréhez.” (Lendl Adolf: Az új állatkert. Magyar Építőművészet VII./6. 1909. 7.)

A rönkfa szerkezetű házat az elkorhadt eredeti faszerkezet alapján 1998 és 1999 között aprólékosan újjáépítették. Az eredeti zsindelyfedés helyett a fennmaradt terven szereplő zöldtető került kivitelezésre.

Bibliográfiai adatok

 

Lendl Adolf: Az új állatkert. In: Magyar Építőművészet VII/6. 1909. (1–16.)

Györgyi Dénes: Az állatkertről. In: Magyar Építőművészet, IV/10-12. 1912. (1–44.)

Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (172–173.) [1909-1h]

Fabó Beáta–Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907–1914. Budapest Főváros Levéltára, 2014 (111.)

Tervezés ideje
1908 - 1910 1910
Építés ideje
1909 - 1912 1910
Mai településnév
Budapest
Mai cím
Budapest XIV. Városliget, Állatkerti körút
Építtető
Budapest Székesfőváros
Tervező
Kós Károly
Társalkotó/Társtervező
Zrumeczky Dezső
Kivitelező
Peterek és Wagner föld, kőműves és elhelyező, Müller Ernő kőfaragó, Tabermann Gusztáv utóda Fritsch Emil cég bádogos
Épülettípus
kulturális épület
Épület mai státusza
újjáépítve
Geofield