Épületleírás
„...a sarokban a struccok alacsonyabb háza tűnik fel élénk színeiben; körülötte nagy udvarok, melyekben futhatnak a nagyobb számban tartható madáróriások. A házuk egyiptomi stílusban megfelelő díszítéssel készül” (Lendl Adolf: Az új állatkert. Magyar Építőművészet 1909.)
A téglalap alaprajzú épülethez köralapú szárny kapcsolódott. A vertfalas, szalma- vagy nádfedeles ház szerkezete sok közös vonást mutat az Alföld építészetével. A különálló díszítőelemek, mint például az afrikai stílusban kifaragott bálványfák azonban egzotikus hangulatot keltenek.
A második világháborút követően az épület megsemmisült. A faragott bálványokat a kilencvenes évek végén újból kifaragták, és az új Bölényház elé helyezték.
Bibliográfiai adatok
Lendl Adolf: Az új állatkert. Magyar Építőművészet VII/6. 1909. (1-16.)
Györgyi Dénes: Az állatkertről. In: Magyar Építőművészet, IV/10-12. 1912. (1-44.)
Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (155.) [1909-1b]
Fabó Beáta–Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907–1914. Budapest Főváros Levéltára, 2014 (110.)