Kép

Épületleírás

„...a sarokban a struccok alacsonyabb háza tűnik fel élénk színeiben; körülötte nagy udvarok, melyekben futhatnak a nagyobb számban tartható madáróriások. A házuk egyiptomi stílusban megfelelő díszítéssel készül” (Lendl Adolf: Az új állatkert. Magyar Építőművészet 1909.)

A téglalap alaprajzú épülethez köralapú szárny kapcsolódott. A vertfalas, szalma- vagy nádfedeles ház szerkezete sok közös vonást mutat az Alföld építészetével. A különálló díszítőelemek, mint például az afrikai stílusban kifaragott bálványfák azonban egzotikus hangulatot keltenek.

A második világháborút követően az épület megsemmisült. A faragott bálványokat a kilencvenes évek végén újból kifaragták, és az új Bölényház elé helyezték.

Bibliográfiai adatok

Lendl Adolf: Az új állatkert. Magyar Építőművészet VII/6. 1909. (1-16.)

Györgyi Dénes: Az állatkertről. In: Magyar Építőművészet, IV/10-12. 1912. (1-44.)

Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (155.) [1909-1b]

Fabó Beáta–Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907–1914. Budapest Főváros Levéltára, 2014 (110.)

Tervezés ideje
1908 - 1910 1909
Építés ideje
1909 - 1910 1910
Mai településnév
Budapest
Mai cím
Budapest XIV. Városliget, Állatkerti körút
Építtető
Budapest Székesfőváros
Tervező
Kós Károly
Társalkotó/Társtervező
Zrumeczky Dezső
Kivitelező
Peterek és Wagner; Müller Ernő; Tabermann Gusztáv utóda Fritsch Emil cég; Vasgerendákat árusító Rt.; Wellisch Arnold; Drobnitsch György; Kressalek Béla
Épülettípus
kulturális épület
Épület mai státusza
elpusztult
Geofield