Baromfiudvar (Budapest Főváros Állat- és Növénykertje)
Épületleírás
„Különösen érdekelheti a fővárosi közönséget a baromfiudvar, melyben a legkülönbözőbb fajtákat tenyészthetjük. Pulykák, tyúkok, kacsák egy kis falusi gazdaság keretében; a mesterséges költés és a baromfiak racionális értékesítése itt bemutatható. Sőt, mert ebbe a házba a galambtenyésztés is illik, dúcokat rendezünk be az udvarán és a padján. Tervező építészeink székely háznak gondolták ezt az épületet, amelyben egy falusi ember családja lakik, hogy gondoskodjék mindenről, ami ebben kívánatos. És a méhészettel is foglalkozhatik ez az ember; régi és üvegrámás újabb szerkezetű kaptárakban a közönség itt tanulmányozhatja a méhek életét. Úgy gondoltuk, hogy a selyemtermelésnek szintén szánunk egy szobát ebben a házban; esetleg más gazdasági rovarok bemutatására is térünk.” (Lendl Adolf: Az új állatkert. In: Magyar Építőművészet VII./6. 1909)
A baromfiudvar a székely falusi házat és udvarát jeleníti meg. Két épületből áll, az őrházból és a méhészetből. 1909-ben a Fővárosi Közlönyben már szerepel egy leírás és egy látványterv az épületről, a kivitelezési tervek viszont csak 1910 nyarán készültek el.
A második világháború után az épületet részben lebontották és átépítették. 1998-1999 között eredeti formájában építették újjá, a kísérő építményekkel együtt.
Bibliográfiai adatok
Lendl Adolf: Az új állatkert. In: Magyar Építőművészet VII./6. 1909 (1–16.)
Györgyi Dénes: Az állatkertről. In: Magyar Építőművészet, IV./10–12. 1912. (1–44.)
Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (152–154.) [1909-1a]
Fabó Beáta–Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907–1914. Budapest Főváros Levéltára, 2014 (92–95.)
