Szarvasház (Budapest Főváros Állat- és Növénykertje)
Épületleírás
A Szarvasház az erdélyi Alpok lejtőin álló magányos boronafalas faházakra hasonlít. Megőrizte Kalotaszeg népi épületeinek egyszerű, sejtszerű elrendezését. Az eredeti elképzelés szerint (1908) a szarvasok és az őzek részére egy-egy kisebb önálló ház épült volna. 1909 márciusára a kisszarvasok és őzek háza egy egységbe került gondozói folyosóval összekötve. A ház homlokzatainak összképe léptékében és térelosztásában megfelel a hagyományos háznak. A meredek tető legmagasabb pontja az egykori látogatói galéria fölött található, egybefogja az eltérően formált homlokzatokat az egyszerű, de erőteljes tetőformák hagyományainak megfelelően. A tetőcsúcs díszítése a hagyományos füstlyukat idézi. A legkorábbi házaknál a szoba egy részét a nyitott tűzhely foglalta el, a füst pedig a padlástéren keresztül távozott. A terméskő lábazaton nyugvó rönkfa-szerkezet az épület sejtszerűségét hangsúlyozza. A külső megjelenést a faragott oromdeszkák és a festett oromfalvégek teszik még dekoratívabbá, a kiugró gerincszelemenek faragott, agancsos szarvasokat mintáznak.
A nyolcvanas években újjáépítették a régi faszerkezet felhasználásával, teherhordó tégla- és acélszer- kezet beépítésével. Funkciója megváltozott, az épület belsejét oktatási és kiállítási célokra alakították át 1996-ban. 2001-ben rekonstruálták a külső rönkvéséseket és a tetőcsúcsnál lévő szarvasfejeket.
Bibliográfiai adatok
Lendl Adolf: Az új állatkert. In: Magyar Építőművészet VII./6. 1909. (1–16.)
Györgyi Dénes: Az állatkertről. In: Magyar Építőművészet, IV/10-12. 1912. (1–44.)
Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (182–185.) [1909-1l]
Fabó Beáta–Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907–1914. Budapest Főváros Levéltára, 2014 (124–125.)
