Épületleírás
„A fácános a berlini minta szerint készül, azonban a mi építészeink magyaros érzése a fatornyos hazából választotta a stílust. Az épület hosszú, nem magas; előtte bekerített és dróthálóval fedett udvarok; mindegyikében bokrok, fű, és csevegő víz; kerítéseiben felfutó virágos növények. A díszes fácánok, a tyúk-félék és fajdok, a foglyok és az egész világról való galambok laknak itt; de nem egyenkint szomorkodó példányokban, hanem kis családokban.” (Lendl Adolf: Az új állatkert. In: Magyar Építőművészet VII./6. 1909)
Téralakítása hasonlít a falusi ház és gazdasági épületei által formált udvarhoz. A kompozíció középpontja nem az épület, hanem az élőkért, amelyben az épület a hátteret képezi. A töltésre helyezett pavilon festői falként takarja a mögötte húzódó vasúti síneket. Dróthálós, faragott faszerkezetű pergola húzódik az építmény két végén lévő kis pavilonok között. Kőkorláttal kísért lépcsőn jutunk a bejárati tornácra, amelyet egy karcsú torony koronáz meg. A pergola összeköttetést teremt az épületbelső és a külső környezet között.
Az épületet 1998-ban teljesen felújították. Az eredeti pergola szerkezetét megnagyobbítva helyreállították, az épület és a hátsó vasúti határ között fedett kifutó létesült. A felújítás során a Székely Nemzeti Múzeum számára rajzolt tervek alapján új kovácsoltvas lámpák készültek. Külön figyelmet érdemel az előkertben álló Zrumeczky emléklámpás.
Bibliográfiai adatok
Lendl Adolf: Az új állatkert. In: Magyar Építőművészet VII./6. 1909 (1–16.)
Györgyi Dénes: Az állatkertről. In: Magyar Építőművészet IV./10–12. 1912 (1–44.)
Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (166–169.) [1909-1e]
Fabó Beáta–Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907–1914. Budapest Főváros Levéltára, 2014 (106–109.)