Épületleírás
Az 1854–1858 között épült Városházában a városi tanács és a polgármesteri hivatal mellett helyet kapott a sepsiszentgyörgyi Nagyvendéglő, szálloda, kaszinó, valamint elegáns üzletek a földszinten. Gödri Ferenc polgármester nevéhez fűződik a Városháza dísztermének kialakítása és állandó színpaddal való felszerelése. Ennek köszönhetően lett ez a város társadalmi és kulturális életének igazi fellegvára. Itt tartották 1905-ben az első filmvetítést, és itt nyílt meg 1912-ben a város állandó mozija, a „Villamos színház”.
A rohamosan fejlődő város számos intézménye helyszűkével küzdött. Az új városháza megépítése a számtalan egymást követő kihívás és az első világháború kitörése okozta gazdasági megtorpanás miatt még sokáig váratott magára. Végül, érdekes módon, a döntő lépésre egy 1917-es tűzbiztonsági rendelet kényszerítette a Tanácsot. Dr. Fogolyán Kristóf kórházigazgató közvetítésével a Sepsiszentgyörgy r. t. város részére építendő új városháza és mozi vázlattervének elkészítésével Kós Károlyt bízták meg.
A rendelkezésünkre álló adatok – Benczédi Sándor levéltári kutatása során megtalált eredeti Kós-tervrajzok – alapján egy átgondolt, a Császár Bálint-féle házat szervesen magába foglaló, monumentális épület képe tárul elénk, amely méltó befejezése lett volna a Szabadság teret övező épületek sorának. A főbejáratot rejtő, csúcsíves kő árkádsor hordozza az utcafrontból kiugró felsőbb emeletek homlokzatának terhelését. A szintkülönbségeket belső lépcsőkkel oldja meg.
A ránk maradt két homlokzatot a Kósra jellemző, csoportosan elhelyezett, álló téglalap alakú ablakok, az oromfalas tetőmegoldások és a főbejárat körüli szokatlanul magas kőborítás jellemzi. A városháza fő dísze a sarkainál kő armírozással ellátott, az épület tömegéből hangsúlyosan kiemelkedő torony. A tömegformálás legkülönösebb megoldása a négy kisméretű fiatoronnyal ellátott toronysisak szokatlanul kicsi alapmérete a toronyéhoz képest – hasonló kialakítást láthatunk az állatkerti zsiráfházon.
Kós Károlynak a Városházához készült, Benczédi Sándor, sepsiszentgyörgyi építész által fellelt vázlattervei sajnos hiányosan maradtak ránk. Az esetleges ismeretlen levéltári állományban lappangó rajzairól Dumitru Pascu építész által 1927 tavaszán elkészített kiviteli tervek alapján kaphatunk indirekt információt. Az új városvezetés még ugyanebben az évben letett a városháza megépítéséről. 1938-ban vetődött fel újra a gondolat, immár egy egészen más koncepció alapján, ám ez a próbálkozás sem valósult meg.
Bibliográfiai adatok
Kónya Ádám: Kós Károly-épületek Sepsiszentgyörgyön. In: Aluta V. évf., 1973 (219–236.)
Kós Károly: Életrajz. Szerk.: Benkő Samu. Szépirodalmi Könyvkiadó–Kriterion, Budapest–Bukarest, 1991
Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (299.) [1919-1]
Benczédi Sándor: Egy elveszettnek hitt és meg nem valósult Kós Károly-terv szokatlan története. In: Gall, Anthony: Kós Károly és Sepsiszentgyörgy – a székely nemzetnek székely kultúrházat akartam. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2015 (114–131.)
Gall, Anthony: Kós Károly (Az építészet mesterei. Sorozatszerk.: Sisa József). Holnap Kiadó, Budapest, 2019 (146–150.)