Main navigation
E feladat a Voysey-szerű megoldások kis csoportjához tartozik, amelynek jellemzői a nagy, fehérre festett homlokzati síkok és a szimmetrikusan elrendezett oromfalak.
IV. Károly király és Zita királyné 1916.
Az 1854–1858 között épült Városházában a városi tanács és a polgármesteri hivatal mellett helyet kapott a sepsiszentgyörgyi Nagyvendéglő, szálloda, kaszinó, valamint elegáns üzletek a földszinten.
A köztemető rendezése az első világháborút követően fontos városi feladattá vált. A századforduló utáni években nyitott temető rendezésének ügyét Malmos Andor főmérnök már 1917-ben felvetette.
Kós Károly az általa tervezett, és már felépült kakasos templomhoz elkészítette a parókia és az egyházi alkalmazottak lakásának terveit is. Az L alaprajzú épületek a templom utca felőli látván
Ennek a Kolozsvár egyik kertvárosában álló kétemeletes villának a szokatlan jellegzetessége a főhomlokzat hullámos profilja.
Az L alakú, egyszintes, kis iskola a Kós tervezte kakasos templom háta mögött helyezkedett volna el.
Debreczeni László, erdélyi művészettörténész, építész a következőt írja a tervről: „A Kolozsváron felépült ortodox román katedrális tervpályázatára (1921) Kós Károly is küld be pályaművet.
A kis fa harangláb négy robusztus terméskő oszlopon nyugszik az ősi földvár falán, a ma Kolozsvár külvárosához tartozó kolozsmonostori gótikus kolostori templom közelében.
Ez a kis templom sok párhuzamos vonást mutat Kós Falazott magyar templom Kalotaszegen című rajzával, amely a Régi Kalotaszegben jelent meg.
Kászonjakabfalva közelében, egy elszigetelt völgy enyhén emelkedő, fenyő borította domboldalán eredő borvízforrásra épült ez a környező tájba komponált, kétszintes kő- és gerendaház.
A húszas években Kós számos kisebb villát tervezett, amelyek hasonlók voltak a Csulak-villához.