Épületleírás
A húszas években Kós számos kisebb villát tervezett, amelyek hasonlók voltak a Csulak-villához. A városközpont közelében, kertes környezetben fekvő, viszonylag olcsó, és hagyományos módon felépített villa terve vezette be a vidéki városi környezetben megvalósuló, modern életre kialakított, kényelmes és művészi ház programját. Kós 1928-ban kiadott, A lakóház művészete című kiadványa megpróbálta előzetesen megnyerni a közízlést a Csutak-villához hasonló olyan mintatervek alkalmazására, amelyek mind falusi, mind pedig városi környezetben felhasználhatók voltak. Kós ekkori villaterveit a lakóterületekhez csatlakozó zárt erkélyek jellemezték – ahogy a Csulak-villa esetében is látható. A tornácos villa felső emelete egészen eltűnik az épület meredek tetőformájában. A felső erkélyt és a padlásteret utólag építették be az udvar felé néző tetőablakokkal. Az alaprajzok szerint a ház a lakófunkciók mellett az építtettő rendelőjét is magába foglalta. A várót a veranda melletti lépcsőről lehetett megközelíteni.
Bibliográfiai adatok
Gall, Anthony: Kós Károly és Sepsiszentgyörgy – a székely nemzetnek székely kultúrházat akartam. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2015 (165-166.)
Gall, Anthony: Kós Károly (Az építészet mesterei. Sorozatszerk.: Sisa József). Holnap Kiadó, Budapest, 2019. (190-191.)
Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (315-316.)
Kós Károly: Kalotaszegi vállalkozás. Korunk XXX/10. 1971. (1501-1512.)
Balogh Ferenc: Kós Károly építőművészetéről. Utunk évkönyv 1972. (142-144.)