Épületleírás
A népi kollégiumi hálózat e fontos példája a falusi közösség továbbtanulására készült. Megalapítását követően itt tanított Szervátiusz Jenő szobrász is. Az 1910-es városmajori iskolát idéző három, változó méretű és jellegű pavilont egy fedett közlekedő-gerinc köti össze. Az épület lineáris kompozíciója – a kis templomszerű előcsarnok és a kétszintes iskola párhuzamos az úttal – közvetlenül a híres csíksomlyói templommal szemben helyezkedik el. A korábban említett 1910-es iskolatervvel összehasonlítva az egyes elemek közötti átmenet hirtelenebb, a kő- és a gerendaszerkezetek egységes használata ellenére inkább három különálló elemnek tűnik, mint egy összefüggő kompozíciónak. A legkisebb pavilon vélhetőleg lakás funkciót töltött be a földszinten, amelyet a fölötte lévő padláson további szobák egészítettek ki. A kis fedett tornác a főhomlokzat jellegzetes félköríves kiugrásában kapott helyet. A központi pavilon, amely a kis iskola kőtemplomra hasonlító közösségi központja, egy színpadot és két szinten öltözőket, valamint egy körülbelül 110 m2-es előadótermet foglal magába. Az előadóterembe az összekötő előterekből mindkét oldalról be lehet menni. A legnagyobb pavilonban helyezkednek el az osztálytermek két szinten, és valószínűleg egy, a központi teremből, a külső összekötő gerinc belső meghosszabbításából nyíló hálóterem.
Az iskola mögötti területen új iskola épült a kilencvenes évek középen (tervezés 1990-től)
Bibliográfiai adatok
Gall, Anthony: Kós Károly (Az építészet mesterei. Sorozatszerk.: Sisa József). Holnap Kiadó, Budapest, 2019 (205-206.)
Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (408-411.) [1941-2]