Épületleírás
Malmos Andor a háború előtt a sepsiszentgyörgyi (háromszéki) kir. mérnöki hivatal főmérnöke volt: az állam részéről ő ellenőrizte a Székely Nemzeti Múzeum építkezését.
A Kós által korábban tervezett városmajori iskolaegyütteshez közeli meredek telken épített épület két lakást tartalmaz: a felső lakáshoz a manzárdtető alatt további szobák tartoznak. Az oldalsó (Csaba utcai) homlokzat, amelyet két domináns oromfal formál meg, vállalja fel a felső (Bíró) utcai homlokzat „villás” léptéke és a (pinceszinttel együtt) négyszintű alsó homlokzat közötti átmeneti szerepét. A vakolt homlokzat nagy kiterjedéseit vízszintes tégla- és kősávok tagolják, és ezek jelzik a telek lejtőjét is. A lakásokba a telek alsó részéről lehet bejutni: az alsó homlokzat jellemzője a homlokzat teljes magasságában végigfutó kiugró félköríves (a megépített változatban szögletes) ablak, amely oszlopokon állva védi a kis előtérbe és lépcsőházba vezető bejáratot. A földszinti lakás (a tulajdonosé) külön bejáraton és tornácon át a Bíró utca felől is megközelíthető. Az oldalsó homlokzat kovácsoltvas erkélyei eltérést jelentenek az eredeti tervtől.
Bibliográfiai adatok
Kós Károly: A lakóház művészete. Magyar irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. 1928.
Gall, Anthony: Kós Károly (Az építészet mesterei. Sorozatszerk.: Sisa József). Holnap Kiadó, Budapest, 2019 (185.)
Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (338-339.)
Gerle János: Kós Károly Csaba utcai háza. Honismeret 1983.11. évf. 6. sz. (5-6.)
Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. (219.)
Pintér Tamás: Századeleji házak Budapesten. Budapest, 1987. (139.)