Épületleírás
A kétszintes iskola a belváros egyik csendes utcájában áll. Kós a földszinten három kisebb és egy nagyobb osztálytermet, a felső szinten pedig két nagy osztálytermet és tanári helyiségeket helyezett el. Az íves főbejárat egy szép előtérbe nyílik, ahonnan egyik oldalon a lépcső, másik oldalon a tantermek közelíthetők meg. Az épületbe való bejutást a tömbök közötti könnyű, nyitott, majdnem hídszerű kapcsolat teszi lehetővé. Kós Károlynak kedvelt megoldása, hogy az emeleti helyiségekhez vezető útvonalat a főbejárat mellől induló lépcsőn keresztül visszavezeti a bejárat felé, majd utána az emeleti termekbe. Hasonló megoldással
már a saját házában, a Varjúvárban is találkozhattunk. A fölösleges részletektől mentes kompozíció a kontrasztba állított elemek egyensúlyán nyugszik. Az egyszerű sátortetővel fedett épület homlokzatát csupán az osztálytermek ablakainak egységes ritmusa tagolja. Két tömb fogja közre a bejáratot: a torony történelmi és anyagmetaforája kontrasztban áll az osztálytermek tömbjének szigorú és tiszta rendjével, a kő durva textúrája a szomszédos kocka sima fehérségével. A kocka tagolása vízszintes, míg a torony függőleges tagolású. A durván megmunkált terméskőből készült lábazat és az abból kinövő támpillérek kiemelkednek, majd azokat a sima fehér vakolt felület váltja fel a torony külső felületein. Legfelül egy téglákból kirakott vörös színű sáv – benne a toronysisak eresze által árnyékolt ablakok. Ez a terv nagyon egyszerű, ugyanakkor mégis rendkívül gazdag kompozíciót jelenít meg: egy olyan modern épületről van szó, amely egyidejűleg utal a kulturális és történelmi összefüggésrendszerre.
is.
Bibliográfiai adatok
Kónya Ádám: Kós Károly-épületek Sepsiszentgyörgyön. In: Aluta V. évf., 1973 (219–236.)
Gall, Anthony: Kós Károly (Az építészet mesterei. Sorozatszerk.: Sisa József). Holnap Kiadó, Budapest, 2019 (161-162.)
Gall, Anthony: Kós Károly és Sepsiszentgyörgy – a székely nemzetnek székely kultúrházat akartam. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2015 (150-151)
Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (346-347.) [1929-2]