Református templom terve, Marosvásárhely

Tervpályázatot írtak ki a templom tervezésére, nem tudni hogy a Kós terv közvetlen megbízásból vagy a pályázatra készült. A templomot nem építettek fel anyagi nehézségekre hivatkozva. 1957. december 22-én Vincze Gézához írt levelében Kós így nyilatkozik (éppen a Marosvásárhelyi templom tervén dolgozik):

„...Szép, de nehéz feladat, mert a telek szűk, és minél tágasabb templomra volna szükség. Jövő esztendőben egy székelyföldi/siklódi/ régebbi templomtervemet is felépítik az atyafiak.”

Kós két tervjavaslatot készített a kicsi, durván négyzet alakú telekre. A meredek emelkedő miatt az építész az egész épületet alá tudta pincézni. Mindkét javaslat félig különálló tornyú templomot tartalmaz. Egyik esetbe a torony a templom végoromfalas homlokzata mellett van, és az utcai homlokzat részét képezi: a templomba való bejutás az utcáról lépcsőkön és a tornyot a templommal összekötő folyosón keresztül történik. A felső és alsó szintre vezető lépcsők a toronyban vannak. Ez a javaslat nyers és dinamikus homlokzatot mutatott az utca felé, ahol a főhomlokzat függőlegességét az oldalhomlokzat támpillérjei és a templombelső keskeny oldalhajóit alkotó oszlopok ellenpontozzák. Az építész az első alternatívát két változatban rajzolta meg: a kettő közül a tagoltabb magas vízszintes ablakcsíkokon keresztül oldalvilágítást biztosított a központi terem számára, és a tornyot az építész kedvenc további tornyocskái fokozták. Az építész második javaslata a templomot az utcával párhuzamosan és attól távolabb he­lyezte el, a félig önálló torony az utcafronton maradt főbejáratként funkcio­nálva.

interjú részlet Bustya Dezső református lelkésszel, in: Kibédi Varga Sándor: „Mit ér a templom ha Magyar? Hittel és Tízkörömmel, Kurír, 1991 dec. 24., 19 old.

- Kezdjük talán a kezdettel. Mikor született meg a templomépítés gondolata?

- A századfordulótól 1957-ig csak két önálló egyházközség volt Marosvásárhelyen, a vártemplomi és a kistemplomi. De akkor létrejött a harmadik is, az alsóvárosi, azaz a miénk. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy most már kilenc református egyházközség működik a városban. Az első alsóvárosi lelkész Barabás Benedek volt, aki már 1958-ban templomtervet készíttetett, mégpedig magával Kós Károllyal. A gyűjtést is elkezdték, sőt telket is vettek. De hat semmi sem sikerült. Mindig valakik keresztbe tettek...