Kós Károly alkotásai
1933. januárban a fiatal brassói unitárius egyház Kovács Kálmán kolozsvári tanár közvetítésével Kós Károlyhoz fordult építendő templomuk tervezése ügyében.
A Magyar Kamara Színház és Művelődési ház három terve közül egy ismert.
A kis kalotaszegi közösség számára készült épületek közvetlenül válaszolnak a közösség igényeire és gazdasági lehetőségeire.
Kós Károly eredeti terve azért meglepő, mert az épületen egyidejűleg jelenik meg egy rá jellemző aszimmetrikuskeleti, illetve egy szimmetrikus elrendezésű nyugati homlokzat, amely egy kúria jellegz
Ugyanazon a helyen álló kétszintes épületet, földszinten félköríves ablakokkal, 1992–1993-ban a református egyház lebontatta, majd odaépíttette a Reménység Házát.
A római.katolikus leányklub kolozsvári vezetősége telket vásárolt a Gyilkos tónál 1935-ben. A cél, hogy az erdélyi és bánsági fiatal katolikus hölgyek nyaralni illetve üdülni tudjanak a tó szépsé
1933-ban kezdődött a Kalotaszegi Múzeum alapját képező műtárgyak összegyűjtése (678 tárgy 100 ezer lejt meghaladó értékben). A kiállítás 1933.
Falusi gazdaságok és típustervek
A református leánygimnázium (1926) mögötti kertben álló egyszintes épület – internátusi szobákkal, egy kisebb alagsorral és egy toronyszobával, amely feltehetően az intézmény vezetőjének pihenőszob
Az 1930-as évek közepétől a vidéki és mezőgazdasági építészet lett Kós munkájának központi eleme, amelyet az 1940-es és 1950-es években a kolozsvári mezőgazdasági iskolán folytatott tanítási tevéke
13–14. századi román stílusú templom többször átépítve. Mai formáját 1720-ban nyerte el. Restaurálását Kós Károly vezette 1936-ban.
Kós hasonló terveket készített Magyarbikal (1942) és Köröstárkány (1957) számára. Mind az épület, mind a kerítés teljes egészében terméskőből készült.