Épületleírás
Kós pályázata a kereskedelmi iskolát egy, az utcával merőleges, szigorúan téglalap alakú alaprajz segítségével három szinten helyezte el. A terv jellegét a kubusok utcafronton megvalósuló kölcsönhatása határozta meg. A teraszok hierarchiája a saroktorony szervező eleme körül rendeződik el: a legalsó első emeleti terasz fedett tornácként szolgál a torony alján lévő főbejárathoz. Mialatt az oldalhomlokzatokat egyszerűen az ablakok tagolják, és a szélesen kiugró eresz zárja le (amely ellensúlyozza a tető alacsony elhelyezését), a főhomlokzat egymás után következő, vízszintes kő, tégla és vakolatsávokból áll, amelyet a teraszok térdfalain gerinccserép szegélyez. A torony függőlegességét még inkább hangsúlyozzák a majdnem teljes magasságban végigfutó függőleges nyílások. Ötágú toronycsúcs zárja le a torony tervét, amely annak ellenére, hogy kompozíciós hasonlóságokat mutat az 1930-as Műcsarnokkal, inkább az art deco felé hajlik a kolozsvári terv kemény, „Saachlich” vonalaival szemben. A különbség leginkább az építész által a két tervről alkotott grafikai ábrázolások összehasonlításával érzékelhető.
Bibliográfiai adatok
Bierbauer Virgil: Erdélyi Képzőművészek Egyesületének Műcsarnoka. Kós Károly terve. Tér és Forma IV./8. 1931 augusztus (261-262.)
Gall, Anthony: Kós Károly műhelye – tanulmány és adattár. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002 (362.) [1931-1
Gall, Anthony: Kós Károly (Az építészet mesterei. Sorozatszerk.: Sisa József). Holnap Kiadó, Budapest, 2019 (158.)