Keresés
Az 1879-ben alapított Székely Nemzeti Múzeum saját, önálló épületének megteremtésére már a századforduló előtt kezdeményezés indult. Több építész is készített terveket az évek során.
A Wekerle-kormány által 1908-ban kezdeményezett, akkoriban Budapest határán lévő, ma a fővároshoz tartozó lakótelep az egyik legnagyobb volt Európában, amelyet kertvárosi jelleggel építettek meg.
„Ez a templom pedig a magyar léleknek alkotása s az ebből a lélekből fakadt magyar stílusnak egy gyöngyszeme.” (Debreczeni László: A kolozsvári monostori-úti református templom.
A Keresztes Károly és István ügyvédek számára tervezett ház harmonikusan illeszkedik az utca sorház jellegű karakterébe, és hozzájárul a meglévő történelmi környezet gazdagításához.
„És akkor ősszel (1913) jutottam hozzá eddig való legjelentősebb építészeti megbízatásomhoz, és pedig ugyancsak egészen sajátságos módon: a Háromszék vármegyei közkórház-építkezés tervezői és k
A Sepsiszentgyörgyi kórház komplexumhoz tervezett legnagyobb, szimmetrikus elrendezésű, emeletes kórházi pavilon.
Szimmetrikus alaprajzú, földszintes épület. A főhomlokzat elé ugró középső rész két oldalán, egy-egy teraszról nyílnak a bejáratok. A betegszobák a hátsó traktusban helyezkednek el.
A ravatalozóhelyiséget is magába foglaló hullaház T alaprajzú, egyszintes pavilon. A fő- és hátsó homlokzat meghatározó eleme a magas oromzatú középrész, melyet teljes egészében terméskő borít.
A terv szerint ez volt a sepsiszentgyörgyi kórházi komplexum koronázó eleme és bejárata.
A sepsiszentgyörgyi közkórház komplexum részeként készült emeletes épület főhomlokzatának jellegzetessége a két Voysey-féle oromfal, mely szimmetrikusan keretezi a főbejáratot tartalmazó, hátrahúzo
1922-ben Kós Károly a Vasárnap hasábjain Öreg templomok című cikkében hívta fel a figyelmet két bontásra ítélt kalotaszegi templom helyzetére.
