Keresés
A Varjúvár fölötti lejtőn a harmincas évek közepén felépített, különálló műterem-tanya szerves kialakítása egy kis önálló kilátótoronnyal kezdődött, amelyet az építész a húszas évek közepén építe
A fagerendás, zsindellyel fedett kis kápolna kőlábazaton állt volna. A téglalap alakú alaprajzhoz, amelyhez a bejáratnál nyitott tornác kapcsolódik, az apszis félhatszög formája zárja le.
A Műcsarnok terve az erdélyi művészek 1930-as kiállításának részeként került bemutatásra. Az építész ebben az esetben valójában megrendelő és tervező is volt egyszerre.
Két szintjén egyforma lakásokat tartalmazó egyszerű sorház.
Kós e különösen jelentős, majdnem teljesen farönkökből épült villája sajnos 1986-ban tűz áldozata lett.
Mivel a Székely Mikó Kollégium létszáma 1919 után jelentősen megnőtt, szükségessé vált a tornaterem átalakítása.
Kós pályázata a kereskedelmi iskolát egy, az utcával merőleges, szigorúan téglalap alakú alaprajz segítségével három szinten helyezte el.
Falusi gazdaságok és típustervek
Az 1930-as évek közepétől a vidéki és mezőgazdasági építészet lett Kós munkájának központi eleme, amelyet az 1940-es és 1950-es években a kolozsvári mezőgazdasági iskolán folytatott tanítási tevéke
A Magyar Kamara Színház és Művelődési ház jelentős méretű épülete a Kolozsvár fővárosi jellegzetességének számító Mátyás király tér 23. szám alatti telekre készült volna.
A kis kalotaszegi közösség számára készült épületek közvetlenül válaszolnak a közösség igényeire és gazdasági lehetőségeire.
Kós Károly eredeti terve azért meglepő, mert az épületen egyidejűleg jelenik meg egy rá jellemző aszimmetrikuskeleti, illetve egy szimmetrikus elrendezésű nyugati homlokzat, amely egy kúria jellegz