Kós Károly alkotásai
A Wekerle-kormány által 1908-ban kezdeményezett, akkoriban Budapest határán lévő, ma a fővároshoz tartozó lakótelep az egyik legnagyobb volt Európában, amelyet kertvárosi jelleggel építettek meg.
„Ez a templom pedig a magyar léleknek alkotása s az ebből a lélekből fakadt magyar stílusnak egy gyöngyszeme.” (Debreczeni László: A kolozsvári monostori-úti református templom.
1913 szeptemberében Kós Károly egy hónapos erdélyi tanulmányútra indult Zrumeczky Dezső kollégájával. Utazásuk egyik állomásaként említi Enyedet.
„És akkor ősszel (1913) jutottam hozzá eddig való legjelentősebb építészeti megbízatásomhoz, és pedig ugyancsak egészen sajátságos módon: a Háromszék vármegyei közkórház-építkezés tervezői és k
Szimmetrikus alaprajzú, földszintes épület. A főhomlokzat elé ugró középső rész két oldalán, egy-egy teraszról nyílnak a bejáratok. A betegszobák a hátsó traktusban helyezkednek el.
A ravatalozóhelyiséget is magába foglaló hullaház T alaprajzú, egyszintes pavilon. A fő- és hátsó homlokzat meghatározó eleme a magas oromzatú középrész, melyet teljes egészében terméskő borít.
A Sepsiszentgyörgyi kórház komplexumhoz tervezett legnagyobb, szimmetrikus elrendezésű, emeletes kórházi pavilon.
A sepsiszentgyörgyi közkórház komplexum részeként készült emeletes épület főhomlokzatának jellegzetessége a két Voysey-féle oromfal, mely szimmetrikusan keretezi a főbejáratot tartalmazó, hátrahúzo
A terv szerint ez volt a sepsiszentgyörgyi kórházi komplexum koronázó eleme és bejárata.
Kós Károly az általa tervezett, és már felépült kakasos templomhoz elkészítette a parókia és az egyházi alkalmazottak lakásának terveit is. Az L alaprajzú épületek a templom utca felőli látványát k
Az L alakú, egyszintes, kis iskola a Kós tervezte kakasos templom háta mögött helyezkedett volna el.
Kós Károly így emlékszik vissza a Zrumeczky Dezsővel közösen, Hűvösvölgybe tervezendő iskola és internátusi épület tervezési feladatára:
Kós Károly és Zrumeczky Dezső több kisiskola-tervet készített távoli kis falusi közösségek számára. A Kós-féle tervezések a Schwáb Gyula és Kertész K.
IV. Károly király és Zita királyné 1916.
Részlet Tóbiás Áron Kós Károllyal folytatott interjújából:
T. Á.: „Amikor letelt a konstantinápolyi kiküldetés, mihez kezdett?”
A köztemető rendezése az első világháborút követően fontos városi feladattá vált. A századforduló utáni években nyitott temető rendezésének ügyét Malmos Andor főmérnök már 1917-ben felvetette.