Fő navigáció
Az előadóterem, az igazgatósági épület és a zenepavilon nem valósult meg (a zenepavilon, egyszerűbb kivitelben megépült a bejárat közelében).
Az 1866-ban megnyílt Fővárosi Állat-és Növénykert működtetését 1907-ben vette át Budapest Székesfőváros, és ebben az évben határozott újjáépítéséről is.
„...a sarokban a struccok alacsonyabb háza tűnik fel élénk színeiben; körülötte nagy udvarok, melyekben futhatnak a nagyobb számban tartható madáróriások.
A majomház előtti tér két kisebbik pavilonjának egyike. A Kisrágcsálók házához hasonlóan a Kenguruház is zsindelyfedést kapott. Szép eleme a déli irányba nyitott, fedett tornác.
A vázlattervek a megvalósult épülethez képest egy teljesen más jellegű elképzelést mutatnak.
A kis egyszintes épület zsindelytetejét valamikor változatosan megfaragott vagy megfestett nyulak és egyéb kisrágcsálók díszítették.
„A fácános a berlini minta szerint készül, azonban a mi építészeink magyaros érzése a fatornyos hazából választotta a stílust.
„Hogy a sziklahegy egyébként se mutatkozzék kietlennek, kis norvég házat állítunk a déli lejtőjére, a nagy fasor tengelyébe.
A Szarvasház az erdélyi Alpok lejtőin álló magányos boronafalas faházakra hasonlít. Megőrizte Kalotaszeg népi épületeinek egyszerű, sejtszerű elrendezését.
A tejcsarnok egy egyszerű deszkamellvédes tornáccal ellátott zsindelyes kunyhó, amely festőién belekapaszkodik a meredek nagyszikla oldalába.
„Különösen érdekelheti a fővárosi közönséget a baromfiudvar, melyben a legkülönbözőbb fajtákat tenyészthetjük.
„A tópartra tervezünk még egy kisebbszerű épületet. Ez cölöpökön áll a víz fölött; bambusznád oszlopok tartják a széles, könnyű tetejét; körös-körül széles folyosó.
A Majomház, a kisebb Rágcsálóház és a Kenguruház kis teret zár közre.
A távoli országok egzotikus építészetét idéző, Kós és Zrumeczky által tervezett pavilonok közül legjelentősebb a Zsiráfház.
A Madárház az Állatkert számára tervezett paviloncsoport központi eleme.
Kalotaszeghez hasonlóan, az állatkert is csak a várrommal együtt mondható teljesnek.