Kós Károly alkotásai
A Kis udvarház (az eredeti terv később 1910-ben megépült Kós szülei számára) a műtermes művészházak műfajába tartozik, és Akseli Gallen Kallela finnországi műteremlakására (1895) vagy Wil
Kis tetőtérrel rendelkező ház terve. A négyzet formájú alaprajz, a sarkán elhelyezett bejárati tornáccal gyakran jelenik meg Kós vázlatterveiben.
A Budapesttől északra, a Duna partján fekvő település 1883-ban megalakult Templomépítő Bizottsága eredetileg Gyalus Lászlót bízta meg az új katolikus templom tervezésével.
„Zrumeczky keresett fel azzal a hírrel, hogy megbízást kaphatnánk az óbudai református parókiális épület és imaterem tervezési-müvezetési-leszámolási munkáira, ha – közösen – vállalnók azt.
Az előadóterem, az igazgatósági épület és a zenepavilon nem valósult meg (a zenepavilon, egyszerűbb kivitelben megépült a bejárat közelében).
Az 1866-ban megnyílt Fővárosi Állat-és Növénykert működtetését 1907-ben vette át Budapest Székesfőváros, és ebben az évben határozott újjáépítéséről is.
A Szarvasház az erdélyi Alpok lejtőin álló magányos boronafalas faházakra hasonlít. Megőrizte Kalotaszeg népi épületeinek egyszerű, sejtszerű elrendezését.
A tejcsarnok egy egyszerű deszkamellvédes tornáccal ellátott zsindelyes kunyhó, amely festőién belekapaszkodik a meredek nagyszikla oldalába.
„Különösen érdekelheti a fővárosi közönséget a baromfiudvar, melyben a legkülönbözőbb fajtákat tenyészthetjük.
„A tópartra tervezünk még egy kisebbszerű épületet. Ez cölöpökön áll a víz fölött; bambusznád oszlopok tartják a széles, könnyű tetejét; körös-körül széles folyosó.
A Majomház, a kisebb Rágcsálóház és a Kenguruház kis teret zár közre.
A távoli országok egzotikus építészetét idéző, Kós és Zrumeczky által tervezett pavilonok közül legjelentősebb a Zsiráfház.